Medgyes

Mediaș

Nyári kirándulássorozatunk utolsó állomásaként Medgyesre látogattunk el. És, hogy szint valljak már a bejegyzés legelején, elmondanám, hogy idáig kétszer kirándultunk Medgyesen, de sose maga a város volt a cél, hanem mindig csak kávézni álltunk meg egy hoszabb kirándulás részeként, és sajnos ezúttal is csak egy kis sétálás fért bele a város főterén. Pedig volna mit mesélni bőven!

Medgyes történelme

A történészek szerint a legelső település egy kisebb székely település volt. Nevének eredete valószínűleg a meggy szavunkból ered, de az is lehet, hogy Medgyes-nembeli székelyek lakták, és hagyták hátra a Medgyes nevet.

1146-ban viszont a szászok veszik át a települést, így mondhatni ez Medgyes alapítási éve. És innentől pedig a jelenkorig megszámlálhatatlanul hosszú ez események listája, ezért hát bocsátassék meg nekem, hogy felsorolás helyett mellékelném egy nálam sokkal nagyobb szakember felsorolását: medgyes.ro

De természetesen én is tovább mesélek…

A Szent Margit evangélikus templom

Medgyes megismerése akarva-akaratlanul is a Szent Margit evangélikus templommal kezdődik. Már csak azért is, mert a maga 68,5 méteres magasságával igazán kimagaslik a házak közül. A képeimen is megfigyelhető, hogy mellette a védmű tornyok is eltörpülnek, egyébkénk a várfarral és 5 toronnyal ellátott területet belsővár, kastély néven is emlegetik.

A templomot 1447-ben már oklevél említi, építése 1482-ben fejeződik be. De ha lenne egy időgépünk és csak egyetlen egyszer utazhatnánk vele, akkor nagyon sokan az 1476-os esztendőt választanánk, hisz Mátyás király parancsára ekkor börtönözik be Vlad Ţepeşt a Mária-toronyba.

Másik érdekes dátum az 1550-es esztendő, ugyanis a medgyesi szászok gondoltak egy merészet, és az addig 3 emelet magas templomtornyot röpke két hónap alatt újabb 5 emelettel toldották meg és így nyerte el a 68,5 méteres magasságát. A torony négy fiatornyot is kapott, hisz időközben a város pallosjogot kapott, erre emlékeznek a fiatornyok.

Valószínűleg arra már nem volt idő, hogy matematikailag kiszámolják, hogy kivitelezhető-e az egész terv, így a torony dőlni kezdett. 1927-1930 között nagy erőfeszítések zajlottak a dőlés megállítására, és betonozással sikerült is megállítani 2 méter 28-34 centi környékén (a függőlegestől való eltérése).

Mivel ez lett a város legmagasabb pontja, megfelelőnek bizonyult ide elhelyezni a kor térfigyelőkamera-rendszerét egy trombitás ember személyében, aki innen jelzett, ha veszély közelgett a város felé. Így lett a torony másik neve a Trombitástorony (Tramiterturm).

Várfal, városerőd

A templom erődfalán kívül, egy második véd gyűrű is épült a város köré. Ennek méretei szintén az itt lakók tehetségéről, erőforrásairól tanúskodnak. A várfalnak három nagy és négy kisebb kapuja volt. A tornyainak és bástyáinak száma pedig 19. Legnagyobb örömünkre, 1485 méter fennmaradt a falakból is.

A szokásokhoz híven itt is mesterségek szerint voltak a tornyok elnevezve (és nemcsak a névadás volt a lényeg), így hallhatunk a Késesek tornya, Kerékgyártók tornya, Szűcsök bástyája, Szabók tornyáról és minden bizonnyal a legérdekesebb az Aranyművesek tornya, azaz a Forkesch–torony.

Medgyes a jelenkorban

Leginkább azért szeretjük a várost, mert bár történelmi érdekességekkel van tele, mégis ha meglátogatjuk nem egy turistákkal teli városképet kapunk, hanem egy csendes belvárost, és egy iparilag erősnek tűnő külvárost.

Ezért hát megéri leülni a szökőkút mellé, sétálni a nagyon szépen rendbe tartott parkban, de ottjártunkkor épp szabadtéri mozi is volt a gyerekeknek. Továbbá igencsak tetszetős volt a szemnek, a várfal lőréseibe helyezett könyvek egy kávézó közelében. Ezek mind-mind arra vallnak, hogy pezseg a város az élettől.

Ezért hát egy percig sem volt kérdés, hogy Medgyes is felkerül a bakancslistánkra és még visszatérünk, hogy egyszer belülről is megcsodálhassuk a Szent Margit templomot, de most tovább indulunk Erdély más irányaiba is, hisz megannyi felfedezetlen csoda vár még ránk. Tartsanak velünk legközelebb is!