Haszmann Pál Múzeum


Csernáton


Én még éltem azokat az időket, amikor kisgyerekként a nyári vakáció beköszöntével úgy elfelejtettünk mindent a világról, hogy azt sem tudtuk, hogy a hét melyik napja van ma, és a nap melyik órájában vagyunk.

Végtelen gyermeki szabadságunkban és boldogságunkban nem gondoltunk mi az iskolára, de ha valamiről mégis eszünkbe jutott a falu dombján magasló nagy, fehérre meszelt épület csengővel a tetején, akkor sem szomorodtunk el. Mert miénk volt a viszontlátás gondolata, amitől máris megédesedett a tanévkezdés is.

Egy valamiről viszont mégiscsak tudtuk, hogy közeleg az a bizonyos nap, mert nyár vége fele minduntalan több és több kezdett lenni a falu utcáinak szélén, ott ahol gyalog jár máskor az ember a finom porban, a pelyva és a szalma. Ez pedig csakis azt jelenthette, hogy a gazdák learatták a gabonáikat kézi erővel, szekérre rakták, behordták a két falu közti rétre, ott a cséplőgéppel kicsépeltették a szemeket, majd mindent hazaszállítottak.

Az aratást is kalákában végezték, ott volt szomszéd, rokon, mindenki. Mindenki várta, hogy sorra kerüljön az ő csépelni valója is. Én is ott ücsörögtem a verőfényes napon, amikor is megkérdeztem nagyapámat, hogy ha van kombájn, akkor miért sínylődünk mindannyian itt a tűző napon? Mire azt felelte, hogy a cséplőgép szebben csépel, mint a kombájn. A kombájnok serény, míg a cséplőgépek finom munkát végeznek.

Azóta elteltek a romantikus gyermekévek, a finom munka felett pedig győzedelmeskedett a hamar munka (ritkán jó), és a finom munkát végző cséplőgépek pedig jobb esetben múzeumba kerültek.

Ezért hát ideje, hogy újra felkerekedjünk és lelki gyötrődéseinket félretéve meglátogassuk ezen régi idők finom munkáit végző gépeit.

Tartsanak velem Csernátonba!

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum

Sepsiszentgyörgyről keletnek, majd a rétyi körforgalomnál enyhén északnak fordulunk Kézdivásárhely felé. Alig suhanunk el lehajtott fővel Gábor Áron síremléke mellett, s máris megérkeztünk a 28 km-es utunk végére, Csernátonba.

A falu felszegi részében található a Domokos Gyula-féle kúria, amely immáron fél évszázada szolgál múzeumként a vidéken, és amelynek gyűjteménye olyan jelentős és egyedi, hogy nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen párját találni Erdélyben.

Maga a kúria reneszánsz stílusban épült, de 1802-ben és 1830-ban is földrengés éri, ezután átépítik immáron neoklasszicista stílus jegyekben.

A kúriát 1949-ben államosítják és innentől egy csomó új szerepet tölt be: gabonaraktár, munkáslakás, katonaszállás, szülőotthon de még disznóhizlalda is.

Sajnos a 20. század nem csak politikailag nem volt kedvező a kúriának, de mindemellett számos újabb földrengés tett kárt az épületben, így szinte már csodaszámba megy, hogy az emberek mindennek ellenére ennyire tudtak ragaszkodni az épülethez és ma egy nagyszerű világot ismerhetünk meg itten.

És miért beszélek egész világról?

Nos megpróbálom a teljesség igénye nélkül felsorolni a múzeum fontosabb részeit: traktor kiállítás, mezőgazdasági gépek kiállítása, rádió és telefonközpont kiállítás, kályha múzeum na és persze a főépület sokoldalú kiállítása.

Ezen kívül találunk itt székely temetőt, földbe ásott lakást a 7-9. századból, 1690-es házat Vargyasról, 1711-es házat Albisból, házat Bélafalváról 1726-ból, vízimalmot Felsőcsernátonból 1836-ból. Székelykapukat 1800-ból, 1835-ből és 1854-ből. Bélafalvi nyári konyhát, futásfalvi gabonást, méhkasokat és gémeskutat is.

És még mindig kimaradt a felsorolásból a Csernátoni népfőiskola műhelyének épülete, ahol ottjártunkkor is meleg volt és gyerekzsivaj, mert kézműves foglalkozásra gyűltek össze a gyerekek a havazás ellenére is.

Persze a legtöbb ember csernátoni traktor múzeumként emlegeti a helyet, mert valljuk be tényleg óriási hatást tudnak elérni a korabeli gépezetek, de számomra az is nagyon tetszett, hogy mennyire szépek voltak belülről a korabeli házikók, mennyire egyszerűek. Szinte már azon kezd gondolkodni az ember, hogy milyen jó lenne egy ilyenben élni.

Viszont én magam sem ragadhatok le a múltban, annak egyszerű kis házikóiban, mert még sokat kell meséljek önöknek, például, hogy kinek köszönhetjük mindezt a csodát.


A múzeumalapító Haszmann

Idős Haszmann Pál 1902. május 20-án született a Kommandó melletti Gyulafalván. Édesapját, Haszmann Józsefet Budapestről költöztetik ide, mert könnyebb volt a mozdonyokat helyben javítani, mint elküldeni Budapestre.

Már ötévesen elkezdett iskolába járni és nagyon jól haladt előre. Az iskolát a családi hagyományokhoz híven a tengerészet követte volna, de az apja megbetegszik az első világháborúban. Hazajön a frontról, de meghal és így az ő sorsa is más irányba terelődik.

Így lesz belőle csakhamar tanító, és kezdi megvetni lábát a tanári pályán. 1933-ban feleségül veszi alsócsernátoni Cseh Idát, az iskolaigazgató lányát. 1935-ben két évre eltávolítják a tanügyből, majd utána is csak segédtanító állást kap. Az 1940-es évek közepén majdnem bebörtönzik, amikor is meg akarja menteni az anyakönyveket a románok elől.

De a sok viszontagság nem töri meg, ezért később iskolaigazgató és körzeti tanfelügyelő is lesz. Mindez mellett minden közösségi szempontból fontos ügyet próbál felkarolni, érdeklődik a történelem iránt, gyűjt és ment mindent, amit tud.

És így érkezünk el 1973-ba, amikor is a gazdag történeti és néprajzi gyűjteményéből megalapította a Sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeum részeként a Csernátoni Tájmúzeumot, amelyben még kerek 5 évig gyönyörködhetett halála előtt.

Három gyereke született, ifj. Haszmann Pál, József és Lajos. Közülük ifj. Haszmann Pál már 1973-tól a múzeum igazgatója volt, és akit nagyon sokan ismertek. Nem csak az oda látogató emberek, de az interneten is számos videó van róla.

Munkásságáért 2012-ben Orbán Balázs díjjal jutalmazták, 2013-ban a Haszmann családot Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. És szintén 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést is megkapta.

Sajnos 2021. április 10-én neki is lejárt a földi ideje, de hála Istennek töretlen hitű Haszmannokból ezúttal sem fogytunk ki, így a múzeum és népiskola tovább virágzik.

 


A Csernátoni burrogtató

El is érkeztünk Háromszék egyik legszínesebb és legérdekesebb programjához, a Csernátoni burrogtatóhoz, amelynek 2022-ben volt a jubileumi, azaz tizedik megrendezése.

Ez az a nap, amikor beindítják a múzeumban található százéves traktorokat és egyéb gépkocsikat, de más településekről is érkeznek járművek. Így tavaly például több, mint hatvan gépjármű vett részt az eseményen.

Előadások, koncertek, kiállítások és családi programok várják az érdeklődőket, a járművek pedig tiszteletkört tesznek Csernátonban. Kitalálhatják! Ez a gyerekek és felnőttek kedvence egyaránt.

Szóval ha tehetik, időzítsék úgy az erdélyi kirándulásukat, hogy jókor legyenek a jó helyen, azaz itt Csernátonban.

S bár jómagam is egy életet tudnék eltölteni a múzeum fotózásával, de tovább indulok felfedezni Erdélyt.

Tartsanak hát velem legközelebb is!

 



Kirándulás tervező

Nyitvatartási program: 09:00-17:00, hétvégén 09:00-14:00, hétfőn zárva
Belépő: van
Belépőjegy ára: 50/20/5 lej
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen, ingyenesen látogatható
Nehezítő körülmény: lépcsőfokok, küszöbök és füves udvar
Egyéb szolgáltatások: Népiskola: fafaragás, bútorfestés, tojásfestés, nemezelés, fonás-szövés
A Haszmann Pál Múzeum hivatalos Facebook oldala: Fb.com/HPmuzeum

Adatok frissessége: 2023.02.04


Gyakori kérdések

Mi látható a Haszmann Pál Múzeumban?
A Haszmann Pál Múzeum egyik legjelentősebb múzeumunk Erdélyben, olyan egyedi, állandó kiállításokkal, mint például korabeli traktorok és mezőgazdasági gépek kiállítása, rádiók és kályhák gyűjteménye, skanzenek, székelykapuk, székely házak de a környék jelentős embereinek is emléket állít.

Mi a Csernátoni burrogtató?
A Csernátoni burrogtató a Haszmann Pál Múzeum legjelentősebb eseménye, amikor is beindítják a korabeli traktorokat és gépeket, felvonulást szerveznek, családi programokat. A csernátoni burrogtatót 2012 óta szervezik meg.

Melyek a Haszmann Pál Múzeum legérdekesebb darabjai?
Nehéz bármit is kiemelni, de ha mégis megpróbáljuk, akkor talán a gőzgépekre kell gondolnunk. A mai kor emberét még mindig lenyűgőzi az egyszerű működési elve és hatalmas ereje ezen gépeknek.

Mikor nyílt meg a Haszmann Pál Múzeum?
A Haszmann Pál Múzeum a Székely Nemzeti Múzeum egyik külső részlegeként működik és 1973 február 25-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.

Haszmann Pál Múzeum, Csernáton
  • ƒ/8
  • 10 mm
  • 6400
  • 1/40
  • Canon EOS 850D
Haszmann Pál Múzeum, Csernáton
Százéves traktorok sorakoznak itten
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 400
  • 1/80
  • Canon EOS 850D

Százéves traktorok sorakoznak itten

Egykor fontos gépek voltak ezek
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 640
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 850D

Egykor fontos gépek voltak ezek

A legelső traktorok gőzzel működtek
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 1250
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 850D

A legelső traktorok gőzzel működtek

Ráfos szekerek, úri kocsik és hintók
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 3200
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 850D

Ráfos szekerek, úri kocsik és hintók

Radiók, telefonközpont és egyébb korabeli eszközök
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 6400
  • 1/50
  • Canon EOS 850D

Radiók, telefonközpont és egyébb korabeli eszközök

Egykor gramofonokból szólt a zene
  • ƒ/8
  • 20 mm
  • 6400
  • 1/13
  • Canon EOS 850D

Egykor gramofonokból szólt a zene

Egy korabeli ház belseje a csernátoni múzeumban
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 640
  • 1/80
  • Canon EOS 850D

Egy korabeli ház belseje a csernátoni múzeumban

Az egész család egyetlen szobában lakott
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 6400
  • 1/10
  • Canon EOS 850D

Az egész család egyetlen szobában lakott

Csempekályhákat díszítő motíumok gyűjteménye
  • ƒ/8
  • 10 mm
  • 6400
  • 1/50
  • Canon EOS 850D

Csempekályhákat díszítő motíumok gyűjteménye

Az osztováta, azaz szövőszék, fontos eszköz volt a családok életében
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 5000
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 850D

Az osztováta, azaz szövőszék, fontos eszköz volt a családok életében

A nők elfoglaltsága volt a család számára a ruhák előállítása
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 4000
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 850D

A nők elfoglaltsága volt a család számára a ruhák előállítása

Kelengyés ládák és egyéb bútorok
  • ƒ/8
  • 10 mm
  • 6400
  • 1/50
  • Canon EOS 850D

Kelengyés ládák és egyéb bútorok

Imádságos könyv és okuláré
  • ƒ/8
  • 50 mm
  • 6400
  • 1/50
  • Canon EOS 850D

Imádságos könyv és okuláré

Székelykapuk és székely házak sorakoznak az udvaron
  • ƒ/8
  • 24 mm
  • 100
  • 1/500
  • Canon EOS 850D

Székelykapuk és székely házak sorakoznak az udvaron

Látnivalók a Haszmann Pál Múzeum környékén:

Kézdivásárhelyi BabamúzeumKézdivásárhelyi Babamúzeum +10.1 km
A Besenyői-tóA Besenyői-tó +11.4 km
Óriáspince-tetőÓriáspince-tető +12.0 km
Gábor Áron síremlékeGábor Áron síremléke +12.4 km
KézdikővárKézdikővár +12.6 km
Barokk kapuBarokk kapu +13.7 km
Los AngyalosLos Angyalos +14.1 km
KálnokKálnok +17.5 km
CsomakőrösCsomakőrös +18.5 km
Veres barátok templomaVeres barátok temploma +18.6 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás a Haszmann Pál Múzeum közelében:

2.59 ℃ fok 17:02-kor

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.