Óriáspince-tető – Térj haza, vándor!

Óriáspince-tető


Az elmúlt időszak után mi más kirándulási célpontot választhatnak az emberek, mintsem egy olyan helyet, ahol egykor óriások éltek? Azt viszont a kedves olvasóra bízom, hogy ezen óriások alatt ténylegesen az óriásokat kell érteni, vagy azon elődeinket, akik óriás erőfeszítéssel védték a Kárpát-medencét, azon belül a Keleti- és Déli-Kárpátok találkozásánál levő Háromszéket.

Tartsanak hát velem az Óriáspince-tetőre.

Az Óriáspince-tető legendája

Ha hinni tudunk a meséknek, akkor az emberek előtt tündérek, illetve óriások is éltek a földön.

Ez utóbbiak közül pedig egy, pont itt élt, Háromszéken, és akkora volt, hogy pár lépéssel a borosnyói várhoz vagy épp a torjai Bálványosra tudott lépni.

Midőn pedig az emberek kezdtek elszaporodni, és egyre másra konfliktusba keveredtek az addig békésen éldegélő óriásokkal, a mi barátunk is jobbnak vélte új vidékre költözni. A költözés előtt viszont ásott egy hatalmas gödröt, ahova elrejtette azokat a kincseit, amelyeket nem tudott magával vinni.

Az emberek azóta is kutatják az óriás kincsét, de azt mondják, hogy olyan mélyen van, és annyi földdel temette be a kincset, hogy ember olyan mélységbe nem tud leásni. Így hát legfennebb az óriás pincéjének a tetejére állhatunk rá, és így lett a hely neve Óriáspince-tető.

Kirándulás az Óriáspince-tetőre

Alig, hogy elhagyjuk Sepsiszentgyörgyöt Kézdivásárhely, vagy ha úgy vesszük Kovászna irányába a 13E jelzésű úton egy körforgalomhoz érkezünk az E354 úttal találkozva.

Ha előre haladnánk tovább, akkor a Rétyi-nyírbe érkeznénk, de mivel ott már jártunk kanyarodjunk szépen Kézdivásárhely irányába.

A következő település, Eresztevény bejáratánál pedig balra kapaszkodik ki egy köves út a tetőig. Ez az útszakasz kissé kaptatós, ezért ha megtekintjük a térképen, láthatjuk, hogy észak felől, az erdőt megkerülve is feljuthatunk a csúcsra.

Amennyiben a Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy útszakaszon járunk, akkor egy másik útvonalon is megközelíthetjük Gidófalva-Angyalos-Sepsibesenyő irányából. Ezen útszakasz valamivel gyengébb, ezért, aki kímélni szeretné az autóját, akkor a másik útvonalat válassza inkább.

Viszont ha feljutottunk a csúcsra, akkor pazar látvány terül elénk, szinte minden irányba el lehet látni.



Óriáspince-tető keresztút

A dombtetőre egy különleges keresztút is vezet fel, amelynek a 12 kapuból álló stációja, Háromszék 12 viharos évszázadára emlékeztet bennünket, és amelynek legvégén egy kő oltár áll a szálfákból készített, jurtára emlékeztető emelvény alatt.

Járjuk hát végig ezeket az állomásokat és olvassuk el a kőbe vésett történelmünket:

11. század – Határvédő magyar népesség őrzi Háromszék területén is a Kárpátok átjáróit.

12. század – A sepsi, kézdi, orbai és részben a telegdi székelyek megtelepednek a megye területén

1224 – A sebesi-sepsi székelyek földjének első írásos említése az Andreanumban

1332-1337 – A megye területéről a pápai tizedjegyzékben 68 település szerepel

1466. január 20. – Jogvédő székely nemzetgyűlés Zabolán

1562 – A székely köznép felkelése szabadságjogaikért

1680 – Nagy Mózes megalapítja Esztelneken a később Kantára költöztetett gimnáziumot

1704-1711 – A háromszéki székely hadak részvétele a kuruc szabadságharcban

1764 – A székely határőrség erőszakos újraszervezése

1848-1849 – Háromszék önvédelmi harca, részvétele a magyar forradalomban és szabadságharcban

1877 – Csereyné Zathureczky Emília megalapítja a Székely Nemzeti Múzeumot

1920 június 4. – A Trianoni Döntéssel szentesített román főhatalom kezdete

És minekutána elmerengtünk a történelmen, térjünk kicsit vissza a jelenbe. Hisz hiába lehetett ez a hely egy óriás lakhelye, hiába találhattak a történészek két bronzkori halomsírt is, és hiába állhatott ősi székely lármafa e helyen évszázadokon keresztül, ha nem lenne a helynek jelene, akkor mindez elveszne a történelem süllyesztőjében.

De szerencsére nem így van ez Óriáspince-tető esetében. Hisz itt rendezték meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját még 2006-ban, azóta pedig egy másik nagyon rangos esemény helyszíne.



A Székely Vágta

A Székely Vágta története 2011-ben kezdődik, ugyanis ekkor rendezik meg először a Magyar Nemzeti Vágta előfutamaként ezen a festői helyszínen. A verseny rendszerint több napos rendezvény, és a Duna Televízióban is lehet követni.

A 2020-as Székely Vágta a jelenlegi helyzetre való tekintettel elmarad, ugyanakkor a Nemzeti Vágta, 2020. október 10–11. között, reményeink szerint meg lesz tartva. Ez esetben pedig a Nemzeti Vágtán induló települések Kovászna (a Székely Vágta 2019-es győztese), Farkaslaka (II. helyezés) és Előpatak (III. helyezés), illetve Sepsiszentgyörgy, mint szervező település lesznek.

A Székely Vágta hivatalos honlapja: www.szekelyvagta.ro

Ha kedvet kaptak egy kis kiránduláshoz, lovagláshoz, akkor jegyezzék meg az Óriáspince-tető nevet, mi pedig tovább indulunk a közeli Besenyői-tó felfedezése céljából. Tartsanak velem legközelebb is.




Figyelem! A koronavírus miatti teljes kijárási tilalom megszűnt, de még mindig korlátozások vannak Romániában.

Ebből adódóan az alább adatok a jelenlegi időszakban valószínüleg pontatlanok, megerősítésre szorulnak.

Vigyázzon mindenki az egészségére és reméljük a legjobbakat!
Kirándulás tervező

Nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen, autóval

Adatok frissessége: 2020.06.07


Gyakori kérdések

Miről kapta Óriáspince-tető a nevét?
A legende szerint egy óriás élt itt, aki Óriáspince-tető alá ásta el a kincseit.

Hol rendezik meg a Székely vágtát?
A székely vágtát rendszerint Óriáspince-tetőn rendezik meg.

Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.
Óriáspince-tető
  • ƒ/11
  • 24 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D
Óriáspince-tető
Óriáspince-tető legendája szerint egy óriás élt itt
  • ƒ/11
  • 18 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

Óriáspince-tető legendája szerint egy óriás élt itt

Háromszék 12 viharos évszázadának emléke
  • ƒ/11
  • 18 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

Háromszék 12 viharos évszázadának emléke

Egy különleges keresztút
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/1000
  • Canon EOS 100D

Egy különleges keresztút

12 kapuból álló 12 stáció
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/800
  • Canon EOS 100D

12 kapuból álló 12 stáció

Oltár és tájrészlet az Óriáspince-tetőn
  • ƒ/13
  • 18 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D

Oltár és tájrészlet az Óriáspince-tetőn

Maksa látképe a tetőről
  • ƒ/8
  • 146 mm
  • 100
  • 1/400
  • Canon EOS 100D

Maksa látképe a tetőről

A nap állása délben, 1 óra körül
  • ƒ/18
  • 18 mm
  • 100
  • 1/400
  • Canon EOS 100D

A nap állása délben, 1 óra körül

A nap árnyéka Óriáspince-tetőn
  • ƒ/11
  • 18 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

A nap árnyéka Óriáspince-tetőn

Látkép az Óriáspince-tetőről
  • ƒ/9
  • 55 mm
  • 100
  • 1/200
  • Canon EOS 100D

Látkép az Óriáspince-tetőről

Látnivalók az Óriáspince-tető környékén:

A Besenyői-tóA Besenyői-tó +2.3 km
A Rétyi Nyír és a Rétyi-tóA Rétyi Nyír és a Rétyi-tó +9.5 km
SepsiszentgyörgySepsiszentgyörgy +13.7 km
A Prázsmári erődtemplomA Prázsmári erődtemplom +21.4 km
Barcaföldvári várBarcaföldvári vár +27.3 km
A Szent Anna-tóA Szent Anna-tó +29.0 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás az Óriáspince-tető közelében:

15.56 ℃ fok

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.