Kézdikővár


Petriceni

Vidám kispatak csörgedezik alá a Torjai-hegységből, amely hegységnek nem más a szerepe, hogy társaival együtt elválassza valamicskét Kovászna megyét Hargita megyétől.

De a víz nem maradhat míg a világ s még két nap a hegyen, így szép lassan csörgedezik alá észak, észak-nyugat irányból, és büszkén tekint a hegy alatt elterülő kis falucskára, Kézdikővárra, majd veregeti meg a saját vállát, hogy ez az én művem.

Mert a Peselnek-pataknak igencsak nagy szerepe van, nem csak abban, hogy létezik a falu, hanem abban is, amitől egyedinek mondható ez a település, és amelyről a mostani nevét is kapta.

Ha el szeretnénk jutni Kézdikővárra, akkor nagy valószínűséggel Kézdivásárhelyről fogjuk megközelíteni. Innen mindössze 9 km. a távolság és aszfaltozott út vezet a falu központjáig. Ha pedig előzőleg Kászon vidékén bokrásztunk, akkor is Kézdiszentléleken keresztül haladva közelítjük meg, amely településhez tartozik közigazgatásilag a falu.

Jómagam mégis a patakkal tartok és a falut északról, gyalog közelítem meg. Teszem ezt részben azért, mert ezer éve így tesz ez a patak is, így tett az éjszaka a hideg, havasi levegő is, és így alkalmam nyílik megismerni a kővári reggelt a maga csillogó valójában, hisz velem szembe kel fel a nap.

Másrészt pedig teszem azért, mert nem nagyon volna más választásom. Hisz már előző nap berendezkedtünk a falu legutolsó házába, én pedig pár óra éjszakai alvás után, ébresztőóra nélkül várom az erkélyről, hogy mikor szólal meg a kakas, jelezvén nekem, hogy ideje indulni és felfedezni, hogy mitől is vár Kővár, ha nincs ott egyetlen vár sem.

Kézdikővár rövid története

Mint ahogy említettem Kézdikővár kialakulásában nagyon fontos szerepet játszott a falu pataka, amely még ma is központi szerepet tölt be a falu arculatában, hisz az ő kanyargózásait követik a falu utcái az elrendezésükben.

A falu eredetileg nem itt állott, hanem délebbre a Céklás-patak mellett. Ekkor a falut még Peselnek néven ismerte a világ. Első írott említése 1332-ből való Pusulnik néven, majd a rákövetkező években Pusulnuk, Pusulvik és egy Domokos nevezetű volt a falu papja ekkortájt.

Erdő s mező egyaránt adatott, de mindezek mit sem érnek, ha nincs elég víz az embernek!

Ezért azt beszélik a faluban, hogy valószínűleg a víz volt az oka, hogy átköltözött a falu a mai helyére, és még viccesen meg is toldja az egyik atyafi, hogy ha a csíkiak el tudták költöztetni a bank épületét, akkor mi miért ne tudtunk volna egy egész falut? Persze ez nem az egyik napról a másikra való költözés volt.

A régi falu helyét pedig azóta Faluhelynek nevezik, ahol feltárták a 12. századi templom maradványait is, amely templom 12 méter hosszú és 7 méter széles, vastag falú templom volt.

A falu második temploma, a mai templommal szembeni régi temető közepében állott. Báró Szepesy Ignác erdélyi püspök 1823. évi látogatása következtében a falu újra templom építésbe kezd, így a mai templom építési éve 1825, és 1829. május 30-án szentelte fel Kovács Miklós püspök.

De miért lett Kézdikővár?

Kézdikővár egy nagyon szép iskolapéldája annak, hogy milyen csodás nyelv a magyar nyelv.

A magyar nyelvben a jelentést leginkább a mássalhangzók hordozzák, így ha a következő szavakat felsorolom, mindenki tudja, hogy ugyanaz a szó, csak más az alakja: Pusulnuk, Peselnek, Pisilnek…

Ez pedig nem igen tetszedt a Pótsa család tagjainak, hisz időről-időre gúny tárgyát képezte, ha megjelentek egy bálon. Hisz úgy volt illendő bemutatni valakit egy bálon, hogy a neve után a települését is említették. Pl.: Pósa József és felesége Peselnek.

Azt hiszem, hogy nem szükséges tovább ragozni, hogy miért volt szükség egy másik nevet választani a falunak, ezért 1905-ben megtörtént a névcsere, és az addigi a „bcselnik” szóból származó nevet, amelynek jelentése méhes, Kézdikővárra cserélték.

És akkor emlékezzünk vissza a büszke kis patakra, mert megint csak fontos szerepe volt a név alkotásban. Történt ugyanis, hogy midőn az emberek ide költöztek, kővel kezdték kirakni a kertjeik határait. Tették ezt azért, mert egyrészt a patakban találtak elég követ, másrészt pedig pont a patak miatt. Hogy ha netán megáradna egy hirtelen esőzéssel, akkor a kőfal jobb védelmet szolgált.

Később pedig, ha már kialakult ez a szokás, akkor miért ne folytatták volna az emberek? Így történhetett meg az, hogy Kőváron majdnem minden házhoz tartozik egy kis kőfal, így minden ház egy kis kővárnak tekinthető.

De nem akármilyen kőfalak ezek a kőfalak! Élettel teli falak ezek. Megtalálható rajtuk a vérehulló fecskefű, amely egy ismert gyógynövény, a mohákon napoznak a macskák, de még kutyát is lehet látni rajtuk. Egy-egy kapu mellett kőhalom található, hogy ha javítani kellene valahol a kővárat, akkor legyen amivel, máshol a kőfalra tető került és gazdasági épületként szolgál.

Hát ezért lett a falu neve Kővár, hisz itt a kő tele van élettel, az emberek életének a része, oltalmazza őket, gyógyítja őket, szépíti az életüket.

Kézdikővár jelene

Még mielőtt azt kezdené hinni a kedves olvasó, hogy Kézdikővár valami középkori falu lehet, el kell hessegtessem ezen gondolatát, hisz nem csak gágogó ludakat fotóztam az utcán, hanem iskolát is, amelynek napelemes megvilágítása van. Szép kultúrotthon is van a faluban, meg négy kisebb üzlet is.

Mivel az 1825-ben épített templomot Szent Lőrinc tiszteletére emelték, ezért úgy gondolták a lakósok, hogy méltó lenne a templomszentelés 180-dik évfordulóján egy szép Szent Lőrinc szobrot avatni. Ez a szobor pedig nem messze található a kultúrotthontól.

Tehát rövidre fogva a szót, a falu él és virul. Ami pedig a megélhetést illeti leginkább az állattenyésztés, erdőkitermelés és a mezőgazdaság a fő megélhetési lehetőség.

Ez utóbbi pedig egy igen vicces de ugyanakkor brilliáns megoldást tartalmazó látványelemmel teszi gazdagabbá nem csak a falut, de a környező településeket is.

Ugyanis ha Kőváron sétálunk, akkor gyakorta lehet látni a kapura kiakasztott 3 darab pityókát. Hol csak úgy magára lóg egy szegen, hol még kicsi bot is van szegelve a kapura.

Első pillantásra azt hinnénk, hogy valami termékenységi babona, de szó sincs róla. A kiakasztott krumpli azt jelenti, hogy a gazdának van eladó terménye, és ha azt kiakasztja a kapura, akkor az egy nemzetközi reklám, bármilyen nyelven meg lehet érteni azt.

Zárszó

A kővári fiataloknak van egy hatalmas előnyük másokhoz képest. Bár ők is elkívánkoznak a nagyvilágba, és el is mennek, de ők indulás előtt kivehetnek egy darabka követ a várfalból, belerakhatják a tarisnyába a hamuba sült pogácsa mellé. Amikor pedig eleget sétáltatták a követ fel s alá a nagyvilágban, akkor fogják magukat, hazajönnek és a mágikus követ visszarakják oda, ahonnan kivették előzőleg és amelynek helye azóta is üresen állt a falban, várva a nagy találkozás pillanatát.

Hát ehhez kívánok én sok sikert a kővári embereknek, hogy minél tovább éltessék a falakat, önöket pedig biztatom, hogy látogassák Erdély eldugott kis falvait annyit, amennyit csak tehetik.

Tartsanak velem legközelebb is!




Gyakori kérdések

Mikortól létezik Kézdikővár?
Kézdikővár bár 1905-ben kapta a mai nevét, de valójában évszázadok óta lakott terület.

Van-e vár Kézdikőváron?
Bár Kézdikővár neve ezt sugalja, de valójában a nevét nem egy várról kapta, hanem a várfalakra emlékeztető kőfalairól, amelyeket az emberek emeltek a házaik köré.

Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.

Kézdikővár jellegzetes faluképe
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 100
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 100D
Kézdikővár jellegzetes faluképe
Kézdikővári, reggeli hangulat
  • ƒ/9
  • 18 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

Kézdikővári, reggeli hangulat

Itt minden kőből van
  • ƒ/6.3
  • 18 mm
  • 100
  • 1/40
  • Canon EOS 100D

Itt minden kőből van

Kézdikővár pataka
  • ƒ/4.5
  • 24 mm
  • 100
  • 1/200
  • Canon EOS 100D

Kézdikővár pataka

Élet a kőfalon
  • ƒ/4.5
  • 29 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

Élet a kőfalon

Reggeli színekben
  • ƒ/4
  • 24 mm
  • 100
  • 1/320
  • Canon EOS 100D

Reggeli színekben

Sokáig a falu a Céklás-patak völgyében feküdt
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 100
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 100D

Sokáig a falu a Céklás-patak völgyében feküdt

A Kézdikővári Általános Iskola
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 100
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 100D

A Kézdikővári Általános Iskola

Kézdikővár Római Katolikus erődtemploma
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 100
  • 1/50
  • Canon EOS 100D

Kézdikővár Római Katolikus erődtemploma

Lelkem siet hozzád menni
  • ƒ/4.5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/200
  • Canon EOS 100D

Lelkem siet hozzád menni

Krisztussal Kőváron
  • ƒ/5.6
  • 149 mm
  • 200
  • 1/250
  • Canon EOS 850D

Krisztussal Kőváron

Este Kézdikőváron
  • ƒ/8
  • 100 mm
  • 200
  • 1/160
  • Canon EOS 850D

Este Kézdikőváron

Csillagos ég Erdély felett
  • ƒ/4.5
  • 10 mm
  • 500
  • 1589 s
  • Canon EOS 850D

Csillagos ég Erdély felett

Látnivalók Kézdikővár környékén:

Kézdivásárhelyi BabamúzeumKézdivásárhelyi Babamúzeum +8.7 km
Haszmann Pál MúzeumHaszmann Pál Múzeum +12.6 km
A Szent Anna-tóA Szent Anna-tó +16.6 km
Apor bástyaApor bástya +19.3 km
Sólyom-kő túraSólyom-kő túra +20.2 km
A Besenyői-tóA Besenyői-tó +23.8 km
Barokk kapuBarokk kapu +24.0 km
Óriáspince-tetőÓriáspince-tető +24.6 km
Gábor Áron síremlékeGábor Áron síremléke +25.0 km
Los AngyalosLos Angyalos +26.2 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás Kézdikővár közelében:

2.31 ℃ fok 06:57-kor

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.