Etéd – Térj haza, vándor!

Etéd


Atid

Atyha felett közvetlenül a Fiastető gyüleg szikla (trachyt conclomerat) fala emelkedik fel, melynek tetőormáról a firtosi kilátással vetekedő nagyszerü körlátvány nyilik. Oldalába Kupásné nevü helyen szép (viaszsárga szinü) faopál nagy darabokban fordul elő. Tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve.* Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyőrűen fekvő Atyha.

~Orbán Balázs: A Székelyföld leírása~

Alsósófalvi lévén mindig vágyódással töltött el, hogy vajon mi van az ismert világon túl, amely ismert világot számomra a falu határa jelentett. Nem volt túl nagy ez a világ, de annál szebb volt benne élni.

Azt tudtam, hogy ezen a világvégén is túl is falvak vannak, hozzánk legközelebb Siklód és Atyha, majd ott még van mindenféle Szolokma, Etéd, Küsmöd, de mivel nem vezetett aszfaltút ezen irányba, sose volt lehetőségem errefele járni.



Szó, ami szó, a múlt hétvégén ezen gyerekkori kalandvágy gyulladt fel bennem és indultam el felfedezni ezt a különös, csodaszép, hegyreszúrt világot, amelynek idáig csak a peremére jártam.

Atyháig szerpentines aszfaltúton kapaszkodtunk fel, ahol a szűk kanyarokban egy tehéncsorda legelt. Megálltunk lefotózni a Korond-völgyét, majd áthaladtunk Atyhán. Atyha és Etéd között már csak köves út van, de ezen úton is jól lehetett haladni, a kisautónk 2-es de néha még 3-as sebességben is pattogtatta maga alatt a kavicsokat és húzta a porfelhőt, amelynek okán a mögöttünk jövő autó le kellett maradjon, hogy ő is lásson valamicskét.

Etéden nem álltunk meg, mert már közeledett a vihar, és ha a Bözödi-tó nem is, Kőrispatak elég közeli célnak tűnt, hogy elérjük, mielőtt elkezdene esni. Etédtől Kőrispatakra szintén aszfaltút vezet, amely út tovább halad egészen Erdőszentgyörgyig. Így meleg szívvel ajánlom mindenkinek, aki szereti a kihívásokat, hogy Vásárhelyről Székelyudvarhelyre menet kalandozzon el egy kicsit errefele, ha ideje engedi és szép az időjárás.

Miközben az autóból fotóztam a meseszép tájat, sok mindenen elgondolkoztam: élet, halál, háború, béke, szépség, természet, ember, ostobaság…. Hogy miért ezeken? Már az alsosofalva.eu oldalon is megírtam volt nagyapám történetét, aki egész fiatal korában járt ezekben a falvakban akaratán és szülei tudtán kívül. Most itt is megosztom őrá emlékezve.

Negyvennégyben volt a háború idején. Még csak tizennégy éves voltam amikor egy vasárnap presbiter gyűlést kellett hívjak. Lóháton mentem volna végig a falun, hogy hamarabb legyen. De elfogtak az orosz katonák és egy nagy kertbe kellett bemenjek, ahol már sok ló és lovas ember volt. A lovak kellettek nekik. Összekötték nyolcasával a lovakat és el kellett hajtani. Átmentünk Küsmödön majd Szolokmában volt egy kis pihenő. Az nap még nem sokat ettünk, olyan is volt aki semmit se. A katonák találtak egy méhkaptárt, azt felfeszítették szépen majd adtak egy kicsit a lépes mézből nekünk is.

Majd ezután makkfalára mentünk, ahol volt egy nagy lengyár. Oda kellett hajtani a lovakat. A közelbe volt egy nagyobbacska kert teli paprikával. Na ott egy kicsit ehettünk az árdé-ból ( paprikából ), majd szerencsére azt mondták, hogy menjünk haza.

Amire Siklódra értünk este lett. Itt azt mondták az emberek, hogy ne menjünk tovább, mert az erdőben még német katonák bujkálnak és lefognak lőni ha meglátnak. Mert azt hiszik, hogy mi is oroszok vagyunk.

Így Berki Jenő csűrjében szálltunk meg. A felesége még krumplit is főzött nekünk. Ami nagyon jól esett akkor, mert erősen éhesek voltunk már. És végül másnap délre értem haza.

Manapság már békés idők járnak Etéd felett is, amely községközpont lett, ide tartozik még Énlaka, Siklód, Kösmöd és Kőrispatak, az emberek igyekeznek lehetőségeikhez mérten, szerényen és becsületesen élni a községben. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe az útunk folytatását is:

A kőrispataki Szalmakalap Múzeum

 



Sokkal több felvételt láthatsz erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretnél ebben, kérlek oszt meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.
Etéd, központ
  • ƒ/5.6
  • 29 mm
  • 100
  • 1/500
  • Canon EOS 100D
Etéd, központ
Etédi utcarészlet
  • ƒ/5
  • 59 mm
  • 200
  • 1/800
  • Canon EOS 100D

Etédi utcarészlet

Régi és új etédi házak
  • ƒ/5
  • 35 mm
  • 100
  • 1/500
  • Canon EOS 100D

Régi és új etédi házak

Híd az Etéd fele vezető úton
  • ƒ/5
  • 50 mm
  • 100
  • 1/640
  • Canon EOS 100D

Híd az Etéd fele vezető úton

Porzik utánunk az út...
  • ƒ/4.5
  • 35 mm
  • 125
  • 1/500
  • Canon EOS 100D

Porzik utánunk az út...

Látnivalók Etéd környékén:

A kőrispataki Szalmakalap Múzeum
+6.7 km

Korondi ajándéküzletek sokadalma
+10.1 km

Alsósófalva
+10.6 km

Felsősófalva
+11.1 km

Lovaglás a Parajdi Sószorosban
+11.3 km

A Parajdi Sószoros
+11.5 km

Trópusi Lepkeház
+12.0 km

A Parajdi Sóbánya
+12.4 km

Szováta – Kilátótorony
+12.6 km

Orbán Balázs sírja
+22.5 km


A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.

Ha te is szeretsz erdélyi képeket nézegetni, érdekelnek az erdélyi látnivalók vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.