A Fiastetői kilátó

Az Atyhai kilátó

Annyiszor barangoltak már virtuálisan velem a Sóvidéken, hogy azt két kézen meg se lehet számolni, de még sosem tartottam önöknek földrajz órát. Földrajz tanárnak ez a beszédem után se fognak felvenni, de nagyon fontos, hogy eltudják képzelni, hogy milyen az, amikor valaki megáll a két Sófalva közti réten.

Mert valahogy úgy történhetett a dolog, amikor a Jóisten teremtette a világot, hogy ide, erre a helyre, leterített egy zsebkendőt, majd parancsot adott a madaraknak, hogy vegyék fel azt. A madarak pedig meg is emelték a zsebkendő széleit a csőreikkel, felröppentek, és az így formált alakzat megmaradt minekünk.

A széleken magas dombok, erdők, legelők találhatóak, ahol megél a hegyi ember, és ami a zsebkendő közepébe összefutott a teremtéskor, azaz a só, agyag és aragonit, az jutott osztályrészül a sóvidéki embernek Korondtól Szovátáig.

Ebből kellett gazdálkodjon, ebből kellett kiszeresse az értéket, mert bizony aki nem szeretettel állt a munkához, annak még keserűbb volt az élete, és csakhamar más vidékre költözött.

Ezért hát érthető, hogy azok akik itt, a Korond-pataka völgyében maradtak, mindig is vágytak arra, hogy meghódítsanak minden közeli magaslatot. Mert minél magasabbra mentek, annál jobban lent tudták hagyni a mindennapi problémáikat a völgyben, és megpihenve, új erővel tudták újra felvenni azokat, amikor visszatértek.

Ez a jószokás pedig annyira megmaradt bennünk, hogy megyünk azóta is szakadatlan, ha alkalmas rá az idő, ha nem.

Így a mai túránk helyszínét sem ragyogja be a napsütés, amelyet a felvételeimen is láthatnak. De kárpótol a táj szépsége, és a megannyi óriáscsiperke, amelyet találtunk. Na meg felbecsülhetetlen érték számomra, hogy önöknek is meg tudom mutatni a Fiastető szépségét.

Tartsanak hát velem!

Az atyhai Fiastető kilátó

Az Atyha és Siklód között húzódó gerinc hihetetlenül gazdag látnivalókban. Tiszta időben szépen belátni a Belső-Erdélyt, látni lehet a Küküllői-dombságot, a Nyárád-mentét, de a másik oldalon ott van a Görgényi-havasok és a Hargita hegyvonulata is. A Görgényi-havasok alatt pedig ott van Parajd, Felsősófalva, Korond. Alsósófalva mindössze azért maradt ki a felsorolásból, mert a dombok takarásában van.

Annak okán, hogy ilyen jól belátni a világot minden irányba, nem volt indokolt, hogy egy klasszikus kilátó-tornyot építsenek ide, ezért a Fiastetői kilátó sokkal inkább egy pihenőhely, ahol egy turulmadár őrködik a fejünk felett, amíg mi megesszük a hátizsákba csomagolt útravalókat.

A Fiastetői kilátót 2006-ban létesítették és 980 méter magasan van. A mellette látható fakereszt pedig 2018 óta hirdeti, hogy Istenfélő emberek laknak erre felé.

A kilátó két nagyon fontos útvonalnak is a része. Itt halad el a Mária-út és a Via Transilvanica is.

Az igazat megvallva én nagyon reménykedtem, hogy a fenti két név megemlítése után, nem én kell bemutassam az Fiastetői kilátóhoz vezető utat, de sajnos mindkét kezdeményezés térképe a hivatalos oldalokon pontatlan.

Addig is, amíg megtörténnek a szükséges javítások, induljunk el saját szakállunkra.

A Fiastető kilátó megközelítése

Atyha felől: azért ezzel kezdem, mert innen a legkönnyebb megközelíteni. Atyhába aszfaltút vezet. Innen pedig gyalog lehet tovább haladni. Ha megkeressük a Google térképet, nagyon jól kirajzolódik a kilátóhoz vezető út.

Ha egy picit több gyaloglásra vágynak, akkor azt is lehet tenni, hogy elhagyjuk az autót Atyha Etéd felőli kijáratánál és onnan indulunk toronyiránt a célnak. Ha megfigyelik a Google Térképen a második és harmadik erdős rész között van egy kis szürke, poros kaptató és ha azon kigyalogolunk, akkor máris ugyanott vagyunk.

Alsósófalva felől: Alsósófalva felől három mezei út is megközelíti a kilátót. Én már mindhárom útvonalat végig jártam az évek során. Ezt abban az esetben ajánlom, ha nem félünk a medvétől és pásztorkutyáktól, illetve ha végtelennek tűnő dombokat akarunk meghódítani. Másképp kicsit unalmas ez az útvonal.

De ha ezek közül kellene választani, akkor a leghosszabbat, a Medve-likat és a Küsmődi-kőt érintő útvonalat választanám. Az, amelyik Parajdhoz legközelebb van a Siklódi-út előtt.

Siklód felől: A legszebb, leglátványosabb de leghosszabb túraútvonal, amely az egész napot felemészti, hogy végig sétáljunk a gerincen. A Siklódi-kőig már bemutattam az utat. Innen lehet tovább gyalogolni Atyháig, vagy Korondig, ki meddig bírja.

Viszont érdemes vagy szállásban gondolkodni, vagy egy segítségben, aki az autóval vár a célnál. Mert oda-vissza túl hosszú lenne ezen a szakaszon gyalog.

Azt még megemlíteném, hogy terepjárós, illetve szekeres szolgáltatást is igénybe lehet venni, ezeknek is megvan a maga romantikája.

Viszont ha saját terepjáróval való megtételben gondolkodunk, lehetséges, hogy előbb jó ismerni a terepet.

Mint már említettem, az időjárás nem volt velünk, ezért nagyon nehéz volt fotózni a távoli dombokat. De igyekeztem a lehető legtöbbet kihozni a kamerámból a hideg és a szél ellenére is.

Ezért hát arra biztatom önöket is, hogy önök is hozzák ki a legtöbbet önmagukból és kiránduljanak a természetben minél többet, és a jelenlegi helyzetre való tekintettel, a lehető legkisebb kockázatot vállalva.

Jó kirándulást mindenkinek!