Mezőzáh – Térj haza, vándor!

Mezőzáh


Zau de Câmpie

Nem akármilyen hullámzó dombok közt suhanunk végig a mi kis, piros autónkkal Marosvásárhelytől nyugat, észak-nyugat irányába.

Mert amint a Mezőség útjait járja az ember, olyan érzése támad, mintha valamikor itt tenger hullámzott volna, majd egy szempillantás alatt megállt az idő, és ezek a hullám-dombokra rárakodott a föld, a földre a fák és így született meg a Mezőség.

Mi pedig akármilyen irányba induljunk el bejárni a vidéket, mindig ugyanaz a végtelen hullámzás: dombra fel, dombról le.

Na de ne kovályogjunk sokat, hanem vegyük célba Mezőzáhot, amelyet az Ugronok és a Wass család közösen tettek örökre ismertté. Biztonsági öveket becsatolni, mert hullámzunk Mezőzáh felé!

Mezőzáh rövid története

Ki volt az első ember, aki letelepedett a Záh-pataka mellett? Ki tudná ezer év távlatában megmondani azt!

Amit viszont biztosra tudunk, hogy 1339-ben Zaah néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A település a nevét így feltehetőleg egy Zách nevű emberről kaphatta, akinek itt volt birtoka.

De erre már senki se emlékezik. Arra viszont mindenki emlékszik a faluban, hogy a hely két nagy család között oszlott meg. És, hogy könnyebb legyen a határt számon tartani, így a fent említett patak jobb partjáig tartott a Wass család birtoka, onnan pedig kezdődött az Ugronok birtoka.

De kezdjük talán a Wass családdal.

A közismert író gr. Wass Albert dédnagyapja, apai nagyapai ágon, akit szintén gr. Wass Albertnek hívtak Mezőzháh-on halt meg 1911. szept. 1-jén. Felesége, Kiljon avagy Kilyén Mária szintén itt fejezte be földi életét 1912. jún. 19-én. Az ők gyerekük, az író nagyapja gr. Wass Béla volt aki 1936. szept. 1-ig élvezhette a falu és környéke szépségét.

Ezek után senki számára sem meglepő, hogy Wass Albert legfőbb műve, a Kard és kasza, szorosan kötődik e tájhoz. Szóval ha még nem tettük meg, akkor ideje elolvasni a regényt.

A falu református temploma 1886-ban épült fel. A hívek adományai mellett fontos szerepet játszott Wass Albert, Ugron Sándor és Kemény Pál támogatása. A nagyharangot Wass Albert felesége, született Kiljon Mária adományozta a gyülekezetnek. A kisharangot 1924-ben, a hívek adományából sikerült a helyére tenni.

A mezőzáhi Ugron-kastély

Aki szeret gombászni, annak ismerős az érzés, hogy gombászás közben lehet találni nagy gombákat is, de lehet találni kicsi gombákat is, amelyeket a vadak felrúgtak, s így már nem nőhet tovább. Mi pedig ezt a kis gombát szánjuk is, de örülünk is, hogy rátaláltunk.

Hát valami ilyesmi érzés fogja el az embert, ha a falu fölötti Ugron-kastélyra tekint, hisz ennek az épületnek a történelem épp, hogy valamivel több, mint száz esztendőt adott, s ha pedig a jelenkori állapotára tekintünk, akkor csak annyit tudunk mondani, hogy siralmas.

A kastély történelme a 18. század második feléig vezethető vissza. Először egy kőből épült udvarház, vendégház, gazdasági épületek voltak az Ugronok birtokán, amely birtok öröklődés útján Ugron István kezére került.

Ugron Istvánról azt kell tudni, hogy 32 évig volt diplomata, munkája során megjárta Oroszországot, Egyiptomot, de még New Yorkba is eljutott. Ezek mellett Belgrád, Varsó és Bukarest is volt szolgálati helye. Családot sose alapított. 46 éves korában eldöntötte, hogy hazaköltözik Erdélybe és épített magának egy kastélyt.

Az alapos tervezési fázis után, 1911-ben kezdődik el a kastély építése, amelynek 4 tornya a négy évszakot szimbolizálja, 12 bejárat a tizenkét hónapot, 4 terasza jelenti, hogy négy hétből áll egy hónap, 52 terme volt, hisz ugyanennyi hét van egy évben. És vajon hány ablaka lehetett a kastélynak, ha nem pontosan 365?

A faluban, valamilyen módon, mindenki élete kötődött a kastélyhoz. Példának okáért vendéglátónk és egyben idegenvezetőnk édesapja a kastélyban tanult rövid ideig, az ő apja pedig a kastélyban dolgozott a lovak istálójában.

Azért lehet némi igazság alapja annak a mesének, amelyet mindenki ismer, és miszerint Ugron István azért nem házasodott meg soha, mert szerelmes volt az orosz cár lányába. De a lány azt mondta, hogy csak akkor költözik Mezőzáhra, ha a vonatállomástól a kastélyig aranypénzből rakják ki neki az utat.

A vár ura pedig neki is kezdett a feladatnak. De a pénzt nem szabadott lefektetni az úton, hogy a járó-kellők ne tapossanak a király képére, csak élére állítva lehetett lerakni. Ennyi pénze viszont már neki se volt, hogy élére állítva rakja ki az utat az állomásig, így csak a várkapuig készült el az arany-út. Ez viszont nem volt elég a lánynak, így a házasságból nem lett semmi, és Ugron István sose akart többé megházasodni.

1925-ben Ugron István a kastélyt átengedi unokaöccsének br. Bánffy Istvánnak, csak egy pár szobát tart meg magának. Nem is sűrűn lakik a kastélyban, szívesebben tartózkodott Kolozsváron. Az 1948-ban bekövetkezett halála után a kastélyt államosítják, bútorzatát szép lassan széthordják.

1954-ig gabonagyűjtő központként használják, majd öt évig iskolaként. Ezt követően három évig gazdasági líceumként, majd 1963-tól egészen 2012-ig gyerekotthon, egyszerűbb nyelven szólva árvaház volt a kastélyban.

2017-ben a Maros Megyei Múzeum ügykezelésébe kerül a kastély. Azóta a hivatalos változat szerint felújítás alatt áll, gyakorlatban nem tudni, hogy mi lesz a kastély sorsa, de a felújítási munkálatok egy helyben toporognak.

Ottjártunkkor szerettük volna legalább kapun kívülről megcsodálni a kastélyt, de 6-8 szabadjára engedett kóbor és nem kóbor kutya támadott ránk. Az udvaron még elcsíptem egy fotózni tilos táblát is. Feltehetőleg még az árvaház korszakából maradt ott, így hát jobbnak is láttuk visszamenni a faluba és az elszomorító jelenkép helyett, keresni pár régi felvételt a kastélyról.

Még megálltunk a falu központjában levő református templomnál, ugyanis a kastély családi kriptáját szintén tönkretették, de a falu lakóinak sikerült legalább Ugron Sándor, Ugron Miklós, Ugron Ilona és Mikes Emma sírköveit megmenteniük és kiállítaniuk a templomkertben.

A mezőzáhi bazsarózsa rezervátum

Mezőzáhra tavasszal is érdemes ellátogatni, hisz ekkor virágzik a keleti bazsarózsa, amely talán az utolsó jégkorszak után telepedhetett meg a környéken, és Európában ritkaságnak számít. Annyira ritka, hogy sokáig ez volt az egyetlen ismert lelőhelye a kontinensen. Az utóbbi években viszont tovább vándorolt Magyarországra is, fokozottan védett növény.

Maga a rezervátum 3.5 hektáron terül el és körülbelül 270 növényfaj található meg a területén.

A különleges virágnak eredet legendája is van, amelyről szintén megemlékezik Wass Albert a regényében.

A Mezőzáhi halastavak

A horgászat szerelmeseinek is ismerniük kell a környéket, hisz a megye legnagyobb tó-rendszerében egymást érik a halászatra alkalmas, mesterséges tavak.

A Mezőzáhi-tó könnyen megközelíthető, homokos parttal rendelkezik. Halfajokban változatos, vízpartján számos madarat is meg lehet figyelni, mint pl. szürke gémet, hattyút, kócsagokat és vadkacsákat.

Ezennel, a hosszúra sikerült bemutatóm után, zárom soraimat, tartsanak velem legközelebb is, és ha tehetik látogassanak el Mezőzáhra. Jó kirándulást mindenkinek!




Figyelem! A koronavírus miatti óvintézkedések megyénként, esetenként településekként változnak.

A jelenlegi időszakban az alábbi adatok lehetséges, hogy pontatlanok, megerősítésre szorulnak.

Vigyázzon mindenki az egészségére és reméljük a legjobbakat!
Kirándulás tervező

Nyitvatartási program Ugron-kastély: felújítás miatt zárva
Horgászat ára: 60 lej/nap, helyben fizetendő, 4 bot engedélyezett
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen
Nehezítő körülmény: füves, homokos part

Adatok frissessége: 2020.07.29


Gyakori kérdések

Ki építette és mikor épült a mezőzáhi Ugron-kastély?
A kastélyt Ugron István építette és 1911-ben kezdték el építeni.

Látogatható-e a mezőzáhi Ugron-kastély?
Nem, jelenleg felújítás miatt zárva van.

Lehet-e horgászni a Mezőzáhi tóban?
Igen, napijegy ellenében lehetséges.

Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.
Mezőzáh látképe a tóról
  • ƒ/5.6
  • 160 mm
  • 500
  • 1/2000
  • Canon EOS 100D
Mezőzáh látképe a tóról
Református templom Mezőzáh
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

Református templom Mezőzáh

Ugron Sándor, Ugron Miklós, Ugron Ilona és Mikes Emma sírkövei
  • ƒ/9
  • 35 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

Ugron Sándor, Ugron Miklós, Ugron Ilona és Mikes Emma sírkövei

Kereszt Mezőzáh északi bejáratánál
  • ƒ/5.6
  • 175 mm
  • 1000
  • 1/2000
  • Canon EOS 100D

Kereszt Mezőzáh északi bejáratánál

A Mezőzáhi halastó
  • ƒ/5.6
  • 172 mm
  • 100
  • 1/400
  • Canon EOS 100D

A Mezőzáhi halastó

Béka lapul a vízben
  • ƒ/5.6
  • 250 mm
  • 500
  • 1/400
  • Canon EOS 100D

Béka lapul a vízben

Óriás szitakötő a tó partján
  • ƒ/5.6
  • 250 mm
  • 640
  • 1/1600
  • Canon EOS 100D

Óriás szitakötő a tó partján

A Mezőzáhi bazsarózsa legendáját olvasva
  • ƒ/5.6
  • 18 mm
  • 100
  • 1/200
  • Canon EOS 100D

A Mezőzáhi bazsarózsa legendáját olvasva

Az mezőzáhi Ugron-kastély fényképe
  • ƒ/5.6
  • 35 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Az mezőzáhi Ugron-kastély fényképe

Mezőzáh vonatállomása korabeli fényképen
  • ƒ/6.3
  • 50 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Mezőzáh vonatállomása korabeli fényképen

Mezőzáh református temploma, balra az egykori magyar iskola
  • ƒ/6.3
  • 35 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

Mezőzáh református temploma, balra az egykori magyar iskola

Csend honol a Mezőzáhi-tavon
  • ƒ/7.1
  • 22 mm
  • 100
  • 1/500
  • Canon EOS 100D

Csend honol a Mezőzáhi-tavon

Látnivalók Mezőzáh környékén:

MezőkölpényMezőkölpény +23.9 km
A Tordai SóbányaA Tordai Sóbánya +25.1 km
A Tordai-hasadékA Tordai-hasadék +33.0 km
A Marosvásárhelyi várA Marosvásárhelyi vár +35.3 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás Mezőzáh közelében:

6.00 ℃ fok

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.