Gyergyóditró


Ditrău

Gyergyóditró felől jön egy fekete felhő,
Siess barna kislány, mer’ megver a nagy eső.
Siess barna kislány, tiszta fehér selyemkendőt elázik,
Két szép piros orcád, kezed, lábad megfázik.

Dalolva kezdem a napomat, még akkor is ha épp az időjárás nem a szebbik arcát mutatja felém, hisz nincs megszabva, hogy az ember esős napokon kötelezően szomorú kell legyen.

A dal választása sem véletlen, mert a sóvidéki gyerekkoromban, amikor még nem volt internet sem, nem hogy ingyenes műholdas időjárás megfigyelő, akkor ez a dal biza időjárás előrejelző jelleggel bírt.

Hisz, ha a havas irányából, azaz amely irányba volt tőlünk Ditró is, jött az a bizonyos fekete felhő, akkor nagyon kellett figyelni a szél irányát. Mert ha a Súgó irányába tartottak a felhők, akkor nem volt baj, de ha Parajdnak vették az irányt, akkor sietni kellett a takarással, hogy a széna el ne ázzon.

Persze a széna szárításhoz nem sok köze van ma már annak a Ditrónak, ahol a sokéves statisztikák szerint évente 175 fagyos nap volt, és a hegyekben a hó 180-200 napig állt, és az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet –36,5 Celsius fok volt.

Azért a sok múlt idő az előző mondatban, mert a globális éghajlatváltozás Erdélyt sem kerüli el, így ha Ditrót kutatjuk, akkor lehetséges, hogy olyan kincsek után kutatunk, amelyek szép lassan a feledés homályába merülnek.

Ezért hát tartsanak velem, amíg nem késő, ismerjünk meg egy újabb erdélyi települést, legyen a célkeresztben Gyergyóditró!



Ditró rövid történelme

Ditróról azt tartják, hogy Gyergyószárhegy gyermeke, és a 15. században keletkezett. Első lakói a Csibik voltak.

Azt nem tudni, hogy a népes Csibi család hány tagot számlált, de azt igen, hogy 1567-ben már 26 kapuból állt a település. És innen kezdve Ditró megállíthatatlanul száguld a 6 ezer főig.

Hogy minek köszönhető ez? Arra nem lenne elég 5 történész és 10 hónap mesélés sem, mert annyira összetett folyamatokról és annyira pszichológiával telített dolgokról kellene mesélni. Ezért csak pár gondolatot emelnék ki.

Mint, ahogy a bevezetőben is írtam egy rettentő hideg vidékről beszélünk. Románia egyik leghidegebb pontja, a mondás szerint itt kilenc hónapig hideg van és három hónapig nincs meleg.

Ha pedig hideg van, akkor ez embernek harcolnia kell a hideggel. És aki élt már hideg körülmények között, az tudja, hogy sokszor csak közös erővel tudják túlélni a természet viszontagságait. Ez azt feltételezi, hogy a ditrói ember az átlagnál is összetartóbb kellett legyen.

De ha kicsit tovább gondolunk, akkor a székely ember katona ember is volt. A katonának pedig önfegyelme is kellett legyen. E kettőt összegyúrva, azaz az önfegyelmet és az összetartozást, számítani lehet arra, hogy egy zárt, de erős csoport jön létre, amelyen nem fognak ki az évszázadok sem.

És így is történt, amelyre számos bizonyíték található. Hogy csak egy párat említsek. A falu tizesekbe volt osztva, és mindenkinek megvolt a maga szerepe a közösségen belül. A falu határában pedig vetéskapuk álltak, amelyekhez őröket állítottak. Így a faluba belépéskor mindenkinek igazolnia kellett magát, hogy mi keresnivalója van Ditróban.

De az élethez nem csak fegyelem kell, hanem erőforrás is. A mezőgazdaság mellett és az állattartás mellett kellett még valami, amiből élni tudtak az emberek.

Ezek közül egy igencsak érdekes ág a Molnárság. Ugyanis Ditró számos malommal rendelkezett, amelyek feladata nem csak a liszt őrlése volt, hanem befogták a víz erejét deszka vágásra is. A Molnárságot szintén katonás rend őrizte, még Molnárbírót is választottak maguknak. Közösen szabályozták a vizeket, közös erővel harcoltak a jég kártékony ereje ellen, és ha egyik-másik molnár nem úgy vette ki a részét a munkából és vízhasználatból, ahogy kellett, akkor a Molnárbíró tett igazságot. Molnárnak sem állhatott az ember, ha nem vetette alá magát a társulatnak.

Az ácsok is igen leleményesek voltak. Feltalálták a Székely Ikea-t. Azaz a saját udvarukon összeraktak egy egész faházat, majd minden egyes gerendáját megszámozták. Amikor pedig eladták a házat, szétszedték, leszállították a kliens által kért helyre, és újra összerakták. Így került sok gyergyói ház a Mezőségre.

Ditrót sem kerülték el az évszázadok nagy problémái, mint a tatárjárás, vagy a pestis járvány. De ezekből is mindig sikerült kilábalnia. Katonái pedig büszkén helyt álltak mindenhol, ahol csak kellettek. A 48-49-es történések idején Bem József erdélyi hadseregében 19 ditrói van. Az első világégés 235 áldozattal, a második 107 áldozattal járt. Ezek a számok együtt sem érnek fel 1716–1717-es pestissel, amelynek az akkori fél község, azaz körülbelül 700 ember esett áldozatul.

Az első tehervonat 1907-ben haladt át a településen. Az iparosodás kora számos új lehetőséget hozott a ditróiak életébe is. Ekkor már jópár éve gőzzel hajtott cséplőgépek dolgoztak és nemsokára a benzinmotorok is elterjedtek.

Volna még mit mesélni a múlt századról is, de inkább térjünk rá arra, amiért érdemes ellátogatni Ditróba. Hisz három templomot kell körbejárjunk és megannyi iskolával is rendelkezik a község.

Bár a hivatalos helységnév táblákon Gyergyóditró szerepel, előszeretettel hagyják el az itt lakók a Gyergyó- előtagot, így a Google Térkép és a Wikipédia is az egyszerű Ditró megnevezést használja. Ezért bátorkodtam én magam is számos alkalommal elfelejteni.

Kirándulás Ditróban

Ditró központjában állunk meg az autónkkal, nem messze a fából készített (vagy fa utánzat), méteres magasságú Ditró felirattól.

A felirattal szemben a Szent Katalin-templomot pillanthatjuk meg, amely valószínűleg a 16. században épült. Tornyát 1658-ban, 1712-ben és 1756-1757-ben is felújítják, ez utóbbi dátumon azért volt szükség, mert 1714-ben tűzvész áldozata lett a templom. Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére felszentelt templom egy idő után kicsivé vált a maga 600 férőhelyével, ezért a ditróiak új templom építéséről döntenek.

Miután nem csak a templomot, de a plébánia gyönyörű székelykapuját is megcsodáltuk, akkor átmegyünk az út másik oldalára, hisz a Ditró felirat mögött található az Erdő Háza Tematikai Központ, amelyet 2014. november 7-én avattak fel.

Tovább sétálva következik a Kőrösi Csoma Sándor művelődési ház és a Községi könyvtár. De szemünk nem csak a nagy épületeken akad meg, hanem a kis faházikókon is, mint pl amelyikre az van kiírva, hogy Órás. Jól esik, hogy a Ceasornicar mellett magyarul is olvashatjuk az épület rendeltetését, majd elgondolkodunk azon, hogy itt még szükség van órásra is.

Közben még pár lépés séta és elérkezünk a parkba, ahol egy gyönyörű székelykapun Kossuth Lajos képe látható a következő felirattal: Mikor nem lesz Hon csak világ, a magyaroknak akkor is lesz Hazájuk, hiszen övék volt Kossuth Lajos! A kapu mögött a világháború áldozatainak emlékműve található.

De szemünk már a túloldalra kacsingat közbe, na meg az óránkra, hogy mikor érkeznek meg ditrói barátaink, akik vállalták az idegenvezető szerepét, és akikkel majd belépünk Erdély legmagasabb kéttornyú templomába.

Szerencsére nem kell sokat várni rájuk, és nagy odaadással hallgatjuk a templom keletkezésének legendáját miszerint Jungfer Gyula műlakatos készített csillárokat az Országháza számára, de azok akkorára sikerültek, hogy nem fértek be a parlament épületébe, s ezért azt mondta, hogy azé lesz, aki fel tudja használni. Kaptak az alkalmon a ditróiak és nagy hamarjában egy akkora templomot építettek, hogy beférjenek a csillárok, amelyeket egyébként vasútí sínek tartanak a helyükön.

Azért az építkezés mégsem volt olyan gyors, mert sok évi elmélkedés előzte meg, hogy mekkora kellene legyen az akkora, és bár az 1800-as évek végén eldöntötték az új templom építését, az mégiscsak 1908-ban kezdett el épülni. 5 év alatt épült meg 800 ezer aranykoronából.

Így lett a neo-gótikus stílusban épült Jézus Szent Szíve templom 56 méter hosszú, 23 méter széles és 75 méter magas. Maximális kapacitása 5000 ember, amely szinte 10x több, mint az előző templomé.

Miután kellő ideig gyönyörködtünk a méretes templomban, tovább indulunk, hisz a meglepetések sorának még nincs vége. Mert Ditróban nem csak a majdnem a parlamentbe került csillárokat csodálhatjuk meg, de egy derék lakó lévén magát az Országházat is!

Mezei Imre hobbija a makett készítés. Mindemellett mert nagyot álmodni, egy kétszáz mázsás Országházát a kertjébe. De megformálta már a lánchidat is, a Csíksomlyói Kegytemplomot, és természetesen a Jézus Szent Szíve templomot is. Így a házatája igazi turisztikai látványosság lett Ditróban. Ha pedig erre járnak a kedves olvasóim, ne felejtsék el megkeresni az adományos dobozt, hogy még számos szépség születhessen a művész udvarán.

Tovább sétálunk az utcán a falu felszegi részében, hogy Ditró harmadik templomát, a 2015-ben Szent Imre tiszteletére felszentelt templomot is megtekintsük, amelyben nemrég lett vége a vasárnapi misének. A lépcsőn egy fürkésző tekintetű nénike áll, és miután látja, hogy csak távolról csodáljuk a templomot barátságosan beinvitál, hogy lássuk meg belülről is ezt a szép, kicsi templomot.

És valóban! A templom egyszerű, javarészt fából készült, mindenhol meghagyva a fa eredeti színét. Olyan érzés, mintha csak a természetben lennénk együtt Istennel. Vendéglátónk pedig minél többször teszi fel a kérdést, annál inkább kezd nagymamámra hasonlítani, annyi melegség árad a szavaiból. Pedig csak egy egyszerű kérdés:
Ugye milyen szép, kicsi templom? Ugye milyen szép, kicsi templom?



Ditró jövője

Valahányszor megismer az ember egy olyan helyet, amelyben talál egy kis szeretnivalót, rögtön megszületik benne a féltés gondolata is: Jaj! Mit hoz majd a jövő? Jaj, reméljük, semmi nem fog kárt tenni benne. Ne legyen semmi, ami lerombolja ezt a szép világot.

Idegenvezetőink pedig nem csak bejárták velünk a települést, de még egy vacsorára is meghívtak magukhoz. Így az ízletes vacsora mellett és dió likőr után rátértünk az élet nagy dolgaira is.

Jelen pillanatban az embereket leginkább az autópálya kérdése foglalkoztatja. Már csak azért is, mert a fejlődés szimbólikusan és ténylegesen is elkaszálja a hagyományos múltat.

Ugyanis a falu szélén egy fiatal pár úgy döntött, hogy hagyományos gazdálkodó életmódot akar folytatni. De az autópálya tervezők pedig egy iroda mélyén úgy döntöttek, hogy pont itt lenne jó elvezetni az autópályát. A településtől 50 méterre.

De más szempontból is érdekes az autópálya kérdése. Ugyanis a vállalkozó kedvű emberek lehetőséget látnak benne, és már most próbálnak arra készülni, hogy ha majd autópálya lesz, akkor valami autópálya menti szolgáltatásba kezdjenek.

Nem akarok becslésekbe bocsátkozni, de amíg Marosvásárhelytől Ditróig fog érni az autópálya, szerintem még minimum 20 évre lesz szükség. Ha pedig ahajt megépítenek egy 10-20 km.-es szakaszt a semmi közepén, akkor annak nem sok hasznát lehet venni se majd.

Ezért egyelőre azt mondom a kedves olvasóimnak, hogy mind a Bucsin-tetőn keresztül, mint a Maros-szoroson keresztül meseszép út vezet Ditró irányában, ezért nem érdemes az autópályára várni. Látogassanak el minél hamarabb Ditróba.

Sapka, sál, nagykabát, és kalandra fel!





Gyakori kérdések

Milyen magas a ditrói Jézus Szent Szíve templom?
A ditrói Jézus Szent Szíve templom 75 méter magas. Ezzel kiérdemelte a legmagasabb kéttornyú templom címet az országban.

Hol lehet megtekinteni az Országháza makettjét Ditróban?
Az Országháza makettjét, több másik épületével egyetemben, a település Felszeg nevű részében, a Szent Imre templom közelében, Mezei Imre portáján lehet megtekinteni.

Hány templom van Ditróban?
Ditrónak három római katolikus temploma is van: a Szent Katalin-templomot, a Jézus Szent Szíve templom és a Szent Imre templom.

Szállás Gyergyóditró mesés földjén



Hotel, panzió, kulcsosház, találja meg az önnek legmegfelelőbbet ide kattintva!
Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.
Ditró avagy Gyergyóditró
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D
Ditró avagy Gyergyóditró
Szent Katalin-templom, Ditró
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/500
  • Canon EOS 100D

Szent Katalin-templom, Ditró

Erdő háza tematikai központ és Só-birtok
  • ƒ/8
  • 18 mm
  • 100
  • 1/59.999999999999
  • Canon EOS 100D

Erdő háza tematikai központ és Só-birtok

A Szent Katalin-templom és a plébánia székelykapuja
  • ƒ/3.5
  • 19 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D

A Szent Katalin-templom és a plébánia székelykapuja

A Kőrösi Csoma Sándor művelődési ház és a ditrói Községi könyvtár
  • ƒ/5
  • 20 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

A Kőrösi Csoma Sándor művelődési ház és a ditrói Községi könyvtár

Kossuth Lajos és a hősi halottak
  • ƒ/5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/40
  • Canon EOS 100D

Kossuth Lajos és a hősi halottak

A római katolikus vallás központi szerepet tölt be a ditróiak életében
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 100
  • 1/50
  • Canon EOS 100D

A római katolikus vallás központi szerepet tölt be a ditróiak életében

A Jézus Szent Szíve templom belseje
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 1600
  • 1/30
  • Canon EOS 100D

A Jézus Szent Szíve templom belseje

A Jézus Szent Szíve templom szentélye
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 6400
  • 1/13
  • Canon EOS 100D

A Jézus Szent Szíve templom szentélye

Az egykori gyógyszertár épülete
  • ƒ/7.1
  • 22 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Az egykori gyógyszertár épülete

A Szent Imre templom belseje
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 1000
  • 1/30
  • Canon EOS 100D

A Szent Imre templom belseje

Az Országház makettje Mezei Imre kertjében
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D

Az Országház makettje Mezei Imre kertjében

A Csíksomlyói kegytemplom kicsinyített mása
  • ƒ/7.1
  • 18 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D

A Csíksomlyói kegytemplom kicsinyített mása

Látnivalók Gyergyóditró környékén:

A Maroshévízi Termál-vízesésA Maroshévízi Termál-vízesés +17.3 km
A borszéki bobpályaA borszéki bobpálya +20.3 km
Tárnica kilátó és oltárTárnica kilátó és oltár +21.5 km
Gyilkos-tóGyilkos-tó +22.0 km
A Bucsin-tetőA Bucsin-tető +22.7 km
Nagy-Mező-havas csúcsNagy-Mező-havas csúcs +24.5 km
Csorgókő vízesésCsorgókő vízesés +31.8 km
Székelyvarsági kilátóSzékelyvarsági kilátó +32.0 km
A Csíkszenttamási CsonkatoronyA Csíkszenttamási Csonkatorony +33.6 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás Gyergyóditró közelében:

0.49 ℃ fok

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.