Benedek Elek Emlékház

Kisbacon

Hol kell elkezdeni egy történet mesélését? Egy történetéjét, amelynek főhőse harcol a népéért ha kell határőrökkel, ha kell politikusokkal és parlamenti képviselőkkel, és mondhatni mindenkivel, akinek kevésbé szívügye az oktatás, a nevelés, a lélek gyógyítása mondák és mesék által.

És hogy mi egy végig küzdött élet jutalma? Leginkább egy név, amelyre aztán megint bárki bármit ráaggathat, mint ahogy teszik ezt minden egyes emberrel itt Erdélyben, aki valami nagyot, valami maradandót alkotott. Talán csak annyiban más a felállás jelenleg, hogy a név, Nagyapó, egy olyan név, amely egyből minden szívet melegséggel tölt el. Így talán a birtoklása is kevésbé lenne gondterhes a viselőjének, ha még köztünk élne.

Azt pedig, hogy mit is kellene mesélni mindannyiunk Elek apójáról, magam sem tudom, de meghívom önöket, hogy tartsanak velem Kisbaconba, közben hátha kiderül ez s az. És ha mindent nem is tudok elmesélni önöknek, amit kellene, kiválogatom a számomra legkedvesebb gondolatokat.

Hát mesére fel!

Benedek Elek élete röviden

Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban. És rögtön a születése után történik egy családi esemény, amely saját öndefiníciója szerint is meghatározza az életét.

Kisdiák bátyám, néhány héttel az én születésem után, szörnyü halálnak halálával halt meg, s édesanyám az ő halálának búsbetegje lett. Egy hónapig szoptam a búsbeteg tejet, s most már értitek ugy-e, kevésszavu, mélázó ember mért levék?

Kisbaconon kezdi el diákéveit, de mindössze nyolc éves, amikor beíratják a székelyudvarhelyi református kollégiumba. Tizennyolc évesen pedig Budapestre költözik, hogy elkezdhesse egyetemi tanulmányait a bölcsészkaron,  magyar és német szakon.

Az egyetemet végül nem fejezi be, az anyagi nehézségek késztetik arra, hogy a tanulás helyett, inkább a megélhetést válassza, azaz újságíró legyen.

Ebből viszont az következett, hogy bűntudatot érzett szüleivel szemben, akik nagy anyagi áldozatot hoztak a taníttatásáért. Már azt is eldöntötte, hogy végez az életével, és már a pisztolyt is beszerezte hozza, de egy barátja megsejtette a dolgot és a töltényeket ellopta a fegyverből. Így az esemény a tervezett éjszakán elmaradt, és másnap a posta hozta az újságot, amelyben megjelent egy írása. Ez a jel pedig hatalmas löketet adott neki, hogy ne adja fel.

Feleségét, Fischer Máriát huszonhárom évesen ismeri meg Budapesten. Ennek pedig a története a következő:

Egy szép őszi napon Benedek Elek a főnökével együtt szivarért mentek egy Rókus kórház melletti trafikba. Közben egy aznapi újságcikkről beszélgettek. De a 19 éves eladó, Fischer Mária, beleszólt a beszélgetésbe, nyíltan vitába szállt a nagy hírű szerkesztővel, ettől pedig Benedek Eleknek tátva maradt a szája. Még fizetni is elfelejtett. Másnap vissza is tért egy csokor virággal bocsánatkérés képen.

A virágcsokorból udvarlás lett, másfél év udvarlásból 45 évig tartó házasság. A 45 év házasságból pedig örök együttlét a másvilágon. A Benedek Elek lakból Mari-lak, mint a mai napig.

Közben a 28 éves Benedek Elek országgyűlési képviselő is lesz 1887-ben, mert az erdélyi emberek megválasztják öt évre. Felszólalásaiban leginkább az ifjúsági irodalommal, a népköltészet valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozik.

Ekkorra már megjelentek az első nagy sikerű művei is, mint például a Székely Tündérország és a Magyar mese- és mondavilág.

Ezekben az időkben még nem léteztek gyerekeknek szánt újságok magyar nyelvterületen, csak a felnőtt hírlapokban kaptak helyet a kisebbeknek szánt részek. Ezért fogták magukat és 1889. december 15-én elindítják Pósa Lajossal a képes gyermeklapjukat, amelynek címe Az Én Újságom. Tehát ez volt az első ilyen jellegű újság Magyarországon.

A Magyar mese- és mondavilág közben annyira befutott, hogy annak honoráriumából visszavásárolja a földeket, amelyeket szülei annak idején el kellett adjanak az ők taníttatásuk miatt. Majd ebből születik tovább az ötlet, hogy megépítse a kisbaconi kúriát is, ahol ma az emlékház áll. És amelyet, mint már mondtam, feleségéről nevezett el, aki egész életében hű társa volt és aki halála pillanatában rögtön követte őt a titkos fogadalmuk értelmében.

Majd változnak egyet a világ dolgai, és amikor az első világháború után több mint 200 ezer ember menekül Erdélyből, ő úgy dönt, hogy végleg hazatér Kisbaconba, és az erdélyi megmaradásnak szenteli az életét. Hitte, hogy szellemi erővel, oktatással és irodalommal kell ellensúlyozni a fogyó magyarságot.

Rögtön el is indítja a Cimbora nevű ifjúsági lapot is. Sajnos sokszor alig volt pénz ennek szerkesztésére, ami sok gondot okozott abban a nehéz időkben Benedek Elek számára.

De külön érdekesség az is, hogy felkérte a gyerekeket, hogy írjanak neki levelet. A postás napi 20-30 levelet hozott és ő mindegyikre válaszolt. Ha mai nyelvre fordítanánk le, akkor nem csak chatelt a gyerekekkel, hanem egy egész chat hálózatot hozott létre. Ez a chatelés leginkább azért volt fontos, mert sok gyerek az iskolai keretek között nem tanulhatott magyarul írni és olvasni. Így számukra kínált ösztönzőt a gyerekújság.

De ugyanígy elmondhatjuk, hogy chatelt az egész erdélyi irodalmi élet legtöbb tagjával. Illetve több író és költő is az ő felfedezettjeként kezdte meg a pályafutását a későbbiekben.

Ennek ellenére 1929. augusztus 17-én félbeszakadt azaz, véget ért egy történet. Elszólította őt a halál.

Kirándulás a Benedek Elek emlékházba

Benedek Elek erdélyi életét azért nem meséltem bővebben, mert ha ellátogatnak önök a kisbaconi emlékházba, akkor maguk is részletesebben megismerhetik.

Itt ugyanis az ő leszármazottjai várják és fogadják a látogatókat, és mesélik el a nagy mesemondó, mesegyűjtő, író és műfordító életét és dolgait.

Az emlékházat Benedek Elek születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából avatták fel 1969-ben. Így egyike a legrégebb óta működő emlékházaknak is Erdélyben.

Az emlékház legfontosabb termében látható Benedek Elek íróasztala, a tolla, illetve az utolsó, befejezetlen levele is. A legutolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll miközben agyvérzést kapott, ma már szállóigévé vált:

Fő, hogy dolgozzanak…

Sírkövére saját maga írta meg a feliratot:

Jézus tanítványa voltam,
Gyermekekhez lehajoltam,
A szívemhez fölemeltem,
Szeretetre így neveltem.

De a legszebb Benedek Elek idézetek közé még mindenképp fel kell vegyük a következőt is:

De ha emberek közt élsz, vedd ki a magad részét minden igaz, becsületes, jogos küzdelemből. Állj a védtelenek, gyengék közé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus. Ne ejtsen meg a könnyű, puha élet varázsa; nehogy cserbe hagyd a veled egysorsúakat, mert téged talán megtűrnek a felsőbbek között. Neked ez nem okozhat akkora örömet, amekkora keserűséget azoknak, akiket te cserben hagyál. 

Szerintem kezdjenek szedelőzködni! A lelkük már úgy is útban van Kisbacon irányába.

Ha pedig megérkeztek, akkor szedjék egy csokorba a Benedek Elek Emlékházat, Benedek Elek szobrát a kis parkban és a Kisbaconi Vízimalmot. És ezzel a csokorral keressék fel Benedek Elek sírját a temetőben.

A magam részéről az volt a motiváció, hogy harmadszor is meglátogassam az emlékházat, hogy elvigyem ide a két éves kislányunkat. Előzőleg meghallotta, hogy mókusok laknak a kúria előtti fákon, így ő csakis kizárólag mókuslesőbe indult.

Legnagyobb bánatára a mókusok nem jelentkeztek. Szinte sírva kérlelt, hogy maradjunk még a fák alatti padokon, mert mindjárt jönnek a mókusok. Ültünk még egy kicsit, de a mókusok csak nem jelentkeztek.

Ezért hát arra kérem önöket, hogy ha látják majd a mókusokat, akkor adják át a vándor és a kislánya üdvözletét nekik is.

És ha tehetik barangoljanak velem legközelebb is.