Limespark, Mikháza

Ha egy kicsit túl tudunk tekinteni a magyarok ezer éves történelmén a Kárpát-medencében, és érdekel minket, hogy mi történt az ezer plusz pár századik évben, akkor csakhamar rájövünk arra, hogy voltak akik sokkal korábban is sót bányásztak Erdélyben, mint a parajdi székelyek és sokkal előbb készítettek agyag edényeket, mint a korondi kézművesek.

A mikházi régészeti park pedig álmodott egy nagyot és úgy döntött, hogy legfőbb ideje bemutatni a mikházi lelőhely kincseit és elmesélni egy modern köntösbe burkolva azt, amit a Mikháza körül talált tárgyi leletek mesélni engednek.

Hogy mit jelent a limes szó? Vagy hogy mi vár ránk a Limesparkban? Nos azt rögvest el is mesélem önöknek, ha velem tartanak!

Éljen Cézár! Kalandra fel!

A mikházi római kori lelőhely

Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre járunk, Mikházán, ahol 1635-ben boszniai ferencesek telepedtek le és így mind a mai napig a település különlegessége a Mikházi ferences templom és kolostor.

Az erődről legelőször egy bizonyos Luigi Ferdinando Marsigli készít feljegyzéseket, aki többek közt egy olasz földrajztudós és hadmérnök volt, és aki elsőnek készített egy nagyszabású térképet a Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti határról a mai Horvátország, Szerbia és Románia területén.

A következő nagyon érdekes forrás nem más, mint Orbán Balázs, aki nem csak az erőd méreteit és alakját írja le nekünk, hanem azt is látta a saját szemeivel, hogy az erődtől nem messze fürdőjük is volt a rómaiaknak.

Viszont ő elmond még valami nagyon fontosat:

De míg tudományos intézeteink oly helyzetben nem lesznek, hogy rendszeres ásatások által nyomozhassák az ily régi emléktöredékeket, míg minden oly műtöredék, mi időnkint kikerül a földből, vagy külföldi intézetekbe, vagy ötves kézbe vándorol, vagy fölépittetvén, sötét falak közé temettetik…

Magyarán, előre látja, hogy az idő ellenünk dolgozik, és a sok értékes dolog el fog tűnni, és majd a jövő kutatói sok-sok munka árán kell feltárják a maradékokat.

Az első “ásatásra” viszont már az ő életében sor került, 1878 tavaszán. Erről pedig Deák Farkas történész összefoglalója nyomán tudunk. Az egyetlen dolog, amitől kérdőjel gyúlhat a fejünkben az az, hogy az ásatás felügyelője egy bizonyos Kovács Ferencz volt, aki nem csak egy marosvásárhelyi apát volt, hanem jól ismert régiséggyűjtő is.

1901-ben pedig Lokody Antal ferences szerzetes készít egy alaprajzot, amely az 1885-ös állapotot hivatott megörökíteni.

Az 1900-as évek közepére szerencsére a szakemberek is megérkeztek Mikházára, így 1961-ben Dumitru Protase tudományos felügyelete alatt végezték az első, igazi ásatást.

Ezt követően a 2000-es évektől kezdve számolhatunk be nagyobb kutatásokról. Illetve a kutatások mellett olyan eredményekről, amely minket, turistákat is érdekelhet.

A mikházi Time Box

Nos aki szereti a tejes törökbúzát (főtt kukoricát), és ezért képes meg is harcolni a saját ültetvényében, az tudja, hogy mennyire kellemetlen érzés, amikor annak levele elvágja a nyári verőfényben izzadt bőrünket, és ott állunk a tűző napon a sajgó fájdalommal.

Na de ha valaki nem a finom csemege kedvéért töri magát, hanem egy sarokmázoló ecsettel és egy homokozóba való kis ásóval megy a kukoricás közepébe, na az már túl gyanús a székely embernek, és arról már beszélni kezdenek a faluban. Biztos napszúrást kapott!

Ezért adta magát az ötlet, hogy valamilyen módon be kellene mutatni a nagyközönségnek is, hogy mit csinálnak a kutatók Mikházán. És így született meg a Time Box terve 2013-ban és került megvalósításra 2015-2016 között.

A kitalált mesém mellé még annyi valóságot is hozzá kell tennem, hogy a 2008-as geomágneses feltérképezés után a kutatók már céltudatosan tudtak dolgozni, centiméterre pontosan ott ásni, ahol tényleg érdemes és ezt teszik mind a mai napig.

A Time Box pavilon párosa pedig a maga szokatlan formájával már kívülről is elvarázsolja a látogatókat. Belül pedig a római világról és annak mikházi vonatkozásairól hivatottak mesélni nekünk.

Annyit még tudni érdemes, hogy belülről megtekinteni, csak előzetes egyeztetés esetén lehetséges, nincs állandó nyitvatartási program a látogatáshoz.

A mikházi Limespark és múzeum

Elmondható, hogy a Time Box sikeresen végrehajtotta a küldetését, azaz felrajzolta Mikházát a turisztikai térképekre, de túl kevés volt ahhoz, hogy mindent bemutasson a nagyközönségnek.

Így szükségessé vált egy olyan kiállítási tér létrehozása, ahol a tárgyi leleteket is be lehet mutatni a látogatóknak, illetve a római erődítmény megtalált és kiásott falait.

Ha pedig elindulunk meglátogatni a két hete nyílt Limesparkot, akkor az első felismerésünk az lesz, hogy talán elromlott a Gps készülékünk.

Ugyanis az egy tornácos, népi portához visz minket, székelykapuval és piros muskátlikkal az ablakok előtt. Ez pedig azért van így, mert egykoron a falu, pont az erőd sarkáig terjeszkedett, és így az egykori gazda csűrje pont az erőd védvonalára, illetve a castrum saroktornyára épült. Ahova pedig megérkezünk az nem más, mint az Angi-porta, amely 2019 óta tájházként várja a látogatóit.

De a csűr helyett ma már egy új, modern épület vár minket, ezért legfőbb ideje felfedezni a Limesparkot.

És rögtön a legérdekesebbel is kezdem!

A számomra legkülönlegesebb lelet egy Mercurius szobor volt, amely Isten a görög Hermész megfelelője. Mercuriust még a Viator névvel is illették, azaz az Utak Ura, és az ő segítségét kérték az utazásokhoz is.

A legnagyobb múzeumi elem egy lovaskocsi makettje, amelynek becsületes neve a cisium, és egy kelta eredetű könnyű kocsi volt. Legnagyobb előnye pedig ebből adódóan az, hogy gyorsan lehetett közlekedni vele.

Például egy kiépített úthálózat és kocsiváltó rendszer esetén 3 nap alatt el lehetett juttatni egy hírt vagy utast olyant távolságba, mint Mikházától Aradig, annyira gyors volt ez a szekér.

Érdemes megtekinteni a mikházi lelőhely környékén talált római kulcsokat is. Annyira komplex és összetett mintázatokat találtak ki a rómaiak, hogy ehhez képest a gyerekkorunk kapukulcsai csak egy meghajlított vasdarabnak mondhatóak.

A legtöbb tárgyi lelet a  cserépedények sorába sorolható, de találni különböző nyílvessző hegyeket, illetve olyan kőgolyókat, amelyeket a különböző katapult szerű gépek lőttek ki magukból.

Azt is tudni lehet, hogy a Mikházán állomásozó római csapat a Cohors I Augusta Ituraeorum nevet viselte, és egy olyan íjász csapat volt, amelyet a hettiták közül toboroztak, azaz a mai Libanon és Szíria területén élő népességből.

Mikházán körülbelül 500 katona állomásozott mintegy 150 évig. De a katonák családot alapítottak, így a környéken még 2000-2500 civil ember is élhetett.

Találtak még ókori magvakat és növényeket is megkövesedett formában. A tudósok azt feltételezik, hogy a barack és a dió például éppen a rómaiak miatt jelent meg és terjedt el a Kárpát-medencében.

Na de essék egy kevéske szó arról is, hogy mit jelent valójában a limes szó!

A limes a római korban a Római Birodalom határvédelmi rendszere volt. Nem egyszerűen egy vonalat jelentett a térképen, hanem utak, őrtornyok, erődök, falak és katonai táborok összefüggő hálózatát, amely a birodalom határainak védelmét szolgálta.

Így Erdélyben sem csak a Mikháza neve csenghet ismerősen a kirándulóknak, hanem Sóvárad, Énlaka, Homoródszentpál. A Potaissa mindössze 5 km-re van a Tordai Sóbányától, de ha Nagyvárad irányából tartanak Erdélybe, és valami szépet akarnak fotózni, akkor írják be a keresőbe azt, hogy Porolissum.

Azok pedig, akik régóta velem tartanak a vándorlásaimban, már azt is tudják, hogy még egy római fürdőt is meglátogathatnak. És ha fürödni nem is szabad itten, garantálom, hogy kedvencük lesz a Római fürdő Feredőgyógyon.

Ezt jelenti a limes, és a felsorolásom még mindig csak töredékes.

A mikházi Limesparkhoz visszatérve még azt is el kell mondani, hogy van itt egy múzeumpedagógiai terem is, ahol a tervek szerint havi rendszerességgel lesznek élménypedagógiai foglalkozások és egyéb tematikus rendezvények. Sőt évek óta szerveznek régész táborokat is a gyerekeknek.

Róma örök! – avagy zárszó helyett…

Róma örök és minden út Rómába vezet. És tényleg úgy néz ki, hogy a rómaiak halhatatlanok lettek a hódításaik és óriási birodalmuk által. Ugyanakkor az ókori latin nyelv ma már holt nyelv. Azért minősül holt nyelvnek, mert már egyetlen közösség sem beszéli anyanyelvi szinten.

Elgondolkodtató ez!

Egy másik mondás szerint pedig kicsi a világ. Számomra pedig olyan kicsi, hogy egy olyan személy lakik a közelemben, aki részt vett a mikházi ásatásokon, és akinek most önök is köszönhetik, hogy ezt a cikket olvashatják. Hisz ő jelezte nekem, hogy most kell meglátogatni Mikházát, illetve a frissen nyílt múzeumot.

Sok mindenről beszélgettünk, és érdekes dolgokat hallottam a történészek és régészek dolgairól. Legjobban mégis az foglalkoztatott, hogy hogyan éli meg ő azt a változást, amelyben most vagyunk. Azaz, hogy a mesterséges intelligencia mindenkinél okosabb, ügyesebb és gyorsabb munkás lassan az élet összes területén.

És bár számos módon használják ők is a mesterséges intelligenciát, válaszként egy nagyon értékes példát osztok meg önökkel.

Egy történész kutat valamit. És előtte van egy 600 oldalas könyv, amelyben benne van egy érvelés, amely pont alátámasztja a kutatását, de nem tudja, hogy hányadik oldalon van és pontosan mit keres. Nos eddig az volt a teendő, hogy le kellett ülni és elolvasni az egész 600 oldalas könyvet. Most az a teendő, hogy átadjuk a dolgozatunk azon részét, amelyhez keressük az összefüggést, és megkérjük a mesterséges intelligenciát, hogy keresse ki nekünk, amit éppen szeretnénk. És fél perc alatt végez.

De vigyük tovább a gondolatot!

Ha szükségünk van 10 ilyen könyvre és tíz keresett részre, akkor tízszer fél perc alatt kapjuk meg a legjobb eredményt. Így a munkánk sokkal minőségibb, tárgyilagosabb és sokkal eredményesebb lehet.

Vajon a mesterséges intelligencia lesz az, amely egyszer elhozza az emberek közt a világbékét azáltal, hogy többet nem fogunk tudni hazudni? És így a hazugságok okán nem fogunk tudni háborúkat indítani sem? Vajon eljöhet az az utópisztikus világ, amelyben mindenki az emberi tudás gyarapításán tevékenykedik majd? Vagy elbukunk, mint Róma, a legközelebbi szomszédainkkal vívott harcban?
Gondolkozzanak el ezen. Ha pedig elég érdekesnek tartották a mai utazást, tartsanak velem legközelebb is!