Valószínűleg senkinek nem kell bemutatni Segesvárt, hisz Segesvár középkori vára az egyik leglátványosabb és legjobb állapotban fennmaradt középkori építménye Erdélynek, így mindenki ismeri.
Ezért most inkább pár hasznos és érdekes infót osztanék meg felsorolásszerűleg a nevezetesebb látnivalókról.
Segesvár történelmi központja
Castrum Sex: az első írásos dokumentumok az 1280-as években említik először a várost ezen a néven. Ugyanakkor valószínűleg a legelső favárat 1191-ben kezdték építeni.
Nevezetesebb tornyai: Óratorony, Csizmadiák tornya, Szűcsök tornya, Kovácsok tornya, Ónművesek tornya, Szabók tornya, Kötélverők tornya, Mészárosok tornya, Tímárok tornya
Diáklépcső: 1642-ben épült és 300 foka volt, 1849-ben átalakították így csak 175 lépcsőfok maradt.
A Segesvári óratorony: 5 szintes 64 méter magas torony, amelynek toronyórája 1648-ban készült. A toronyban levő múzeum 1899 óta működik.
A Vlad Drakul ház: Azt feltételezik, hogy ebben a házban született, illetve 1431-1435 között itt is élt a híres Drakula, azaz III. Vlad havasalföldi fejedelem.
A Szarvasos ház: Bár szinte mindannyian elsétálunk előtte, de kevesen veszik észre, hogy az egyik sarokház falára szarvas van festve, amelynek aggancsa van. Valószínüleg ebben a késő reneszánsz kori épületben lakott egy darabig Johannes Kelp is. Ő volt az első erdélyi, aki 1694-ben áthajózta az Atlanti óceánt.
A céhház: Az óratoronyhoz közeli céhházban modern kiállítás található az egykori mesterségekről. A térképen Casa Breslelor.
A Szűcsök-tornya: Ingyenesen látogatható, benne kézműves kiállítás és ajándéküzlet található.
A Velencei ház: Egy különleges ház, amely a nevét az ablakairól kapta, amelyek velencei stílust kölcsönöznek az épületnek. Egyik lakója a város egykori polgármestere, Stephanus Mann volt.
A vár ajánlott megközelítés: Bár a vár nyugati tövében is tágas parkoló található, innen meredek lépcső vezet fel a várba. Aki pedig úgy érkezik a városba, hogy előbb enni szeretne és csak utána sétálni a várban, azoknak ajánlom a keleti parkolókat, nagyszerű éttermek vannak a vár keleti aljában. Vegyük figyelembe azt is, hogy jólakott hassal nehezebb fellépcsőzni az óratoronyba.
A jelenlegi időszakban az alábbi adatok lehetséges, hogy pontatlanok, megerősítésre szorulnak.
Vigyázzon mindenki az egészségére és reméljük a legjobbakat!
Nyitvatartási program:
Vár 00:00-24:00
Óratorony: Hétfőn zárva, külön nyári és téli program
Belépő a várba: nincs
Belépőjegy ára az óratoronyba: 16/4 lej
Belépőjegy az céhházba: 10/7/5 lej
Céhház nyitvatartási program: 10:00-14:00, hétvégén 16:00-ig
Megközelítése: saját autóval
Parkolás: 10/2.5 lej
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen
Nehezítő körülmény: köves és meredek utcák
Adatok frissessége: 2021.04.17
Kell-e belépőt fizetni a Segesvári várba?
Nem, a vár látogatása ingyenes, ellenben a várban található múzeumokra és egyébb épületekre nem vonatkozik ez.
Petőfi Sándor Segesváron halt meg?
A máig elfogadott hivatalos változat szerint, Petőfi Sándor Segesvár mellett, Fehéregyházán halt meg 1849. július 31.-én. Egy 2015 márciusában ismertetett DNS-vizsgálat szerint Petőfi Sándort Barguzinban temették el (település Oroszországban), de ezen DNS-tesztből levont következtetések máig vitathatóak.
Igaz, hogy Drakula gróf Segesváron született?
Amennyiben Drakula alatt Vlad Țepeș-t értjük, akkor igen, igaz. III. Vlad havasalföldi fejedelem 1431. november 8-án született Segesvár erődjében.
