A Csíksomlyói kegytemplom


Valahogy van az ember dolga, de tény, hogy szereti lógatni az orrát akkor is, amikor amúgy nem is kellene oka legyen rá. Némileg viszont vigasztaló, hogy amikor igazán nagy baj van, akkor legalább az égre emeli a tekintetét, és fentről kér segítséget.

Akkor sem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy minden keresztény magyar, székely és csángó legalább egyszer szeretne életében eljutni a csíksomlyói kegytemplomba.

Nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, ezért arra biztatom önöket, hogy tartsanak most virtuálisan velem, menjünk együtt Szűz Máriához, ismerjük meg együtt a csíksomlyói kegytemplom történetét.

A legelső gótikus templom

Történetünk a Csíksomlyón letelepedett ferences szerzetesekkel kezdődik az 1400-as években. Ők voltak azok, akik az egykori gótikus templom építésébe kezdtek.

A templom felépítéséhez még maga Hunyadi János is hozzájárult, akit ugyebár tudjuk, hogy Magyarország kormányzója volt 1446 és 1453 között és egyben Hunyadi Mátyás és László édesapja.

1444-ben pedig IV. Jenő pápa is hétévi búcsút engedélyez, hogy az emberek Sarlós Boldogasszony napján meglátogassák a templomot és adományaikkal segítség annak épülését.

A templom 6 év alatt épül fel, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelik fel 1448-ban. Akinek, nem mond sokat a Sarlós Boldogasszony kifejezés, azoknak elmondanám, hogy annak az emléknapja, hogy Szűz Mária meglátogatta Erzsébetet.

Bár 1661-ben, a török támadások alatt felgyújtják, a teljes tetőzet leég, az emberek kijavítják a károkat, így a templom egészen 1802-ig szolgált. Ekkor viszont lebontják, hogy helyet és építőanyagot adjon a mai templomnak.

A Csíksomlyói kegytemplom története

Mivel a régi templom már rég kicsinek bizonyult, ezért új templom építésébe kezdtek Csíksomlyón.

A barokk stílusú templomot Schmidt Konstantin építész tervezi és 1804-ben kezdik el az építkezést, amely nagyon sokáig, 72 évig tartott.

Tornyai építését 1830-ban fejezik be, a homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült el. Az orgona valamivel korábban, 1831-ben készül el. Legkésőbb a főoltár készült el 1876-ban.

Persze felmerül a kérdés, hogy miért kellett ilyen nagy templomot építeni?

Amennyiben viszont velem tartottak a Tolvajos-tetőre, akkor már ismerjük a Csíksomlyói búcsú születését, és azt is tudjuk, hogy a templom építésének kezdetekor, már minimum 228 éves a búcsú hagyománya. Azért a minimum szó, mert valószínűsíthető, hogy 1576 előtt is létezett már a búcsú.

Tehát elmondhatjuk, hogy nem csak a szerzetesekre és a helyi lakosokra gondoltak akkor, amikor a templom építésébe kezdtek, hanem mindenkire, aki úgy érzi, hogy el akar látogatni Csíksomlyóra.

Ha pedig így van, akkor tegyük mi is látogatásunkat a templomban, és beszéljünk annak legértékesebb kincséről.


A csíksomlyói Kegyszobor

A templom legértékesebb része a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor, amelyet az 1500-as évek elején alkothattak. Vofkori László szerint a 2 méter 27 centi magas szobor magasságával a legnagyobbnak számít kategóriájában az egész világon.

Készítője ismeretlen. Bár a tudósok időről-időre próbálják megfejteni eme kérdésre a választ, de ezidáig csak szűkíteni tudták a kört, és leginkább csak annyit állíthatunk, hogy egy erdélyi szobrász műve lehet.

A szobrot számos legenda, csoda és történet övezi.

Közülük az egyik legérdekesebb, miszerint az 1661-es török-tatár betörés alkalmával az ellenség felgyújtja a templomot, de a fából készült szobor sértetlen maradt. Ekkor a tatár vezért azt gondolta, hogy valami értékes dolog lehet ez a szobor és magával akarta vinni. Viszont hirtelen a szobor olyan súlyos lett, hogy 8 pár ökör meg se tudta mozdítani. Erre a vezér mérgiben a kardjával rácsapott a szoborra. Ez a sérülés pedig mind a mai napig látható Mária arcán.

Az is érdekesség, hogy ekkor a szobor még csak az egyik mellékoltáron állott, de 3 évvel később, 1664-ben Damokos Kázmér házfőnök áthelyezteti a főoltárra.

1704-ben a szobrot a Nagysomlyó hegyére menekítik a kuruc-labanc zavargások idején.

1758-ben, amikor a tatárok nagy pusztítást végeztek Moldvában, óvatosságból a szobrot befalazták.

Az első világháború idején 1916-ban a ferencesek is menekülőre kellett fogják. A szobrot ekkor is magukkal vitték. Előbb Székelyudvarhelyre, majd Kolozsvárra. 1919-ben került csak vissza az eredeti helyére.

A Napba öltözött Asszony lába alatt van a hold, karján tartja a szent Fiát, másik kezében jogar. Fején korona és tizenkét csillagból álló koszorú van.

Az évszázadok során számos csodáról, ima-meghallgatásról készült feljegyzés. Úgy tartják, hogy a szobor ragyogása többször is betöltötte fénnyel az egész templomot, illetve nagy veszedelem esetén a szobor azzal jelez, hogy Mária arca szomorúvá válik.

Mivel az emberek imái gyakran meghallgattattak Szűz Mária lába előtt, ezért kialakult egy szokás, amely szerint ezüst tárgyakat vittek ajándékba köszönetképpen. Ezen emléktárgyak pedig gyakran a meggyógyult testrészeket ábrázolták pl. szem, kéz, láb. Sajnos ezen kincsek nagy része a tatárdúláskor elveszett, de a szokás azután is megmaradt.

Egy fontos nevet viszont mindenképp ki kell emelni. Batthyány Ignác erdélyi megyés püspök, aki talán maga sem hitt a csodákban mindaddig, amígnem arra kérte Szűz Máriát, hogy járjon közbe a fájós lába gyógyulásában. A lába meggyógyult, ő pedig nem csak egy nagy ezüst lábat adományozott, hanem Mária és Jézus fejére ezüst koronákat készítettet, amelyeket viselt is a szobor körülbelül 150 évig. A koronák ma is a templom kincstárának részét képezik. Ugyanakkor egy részletes csoda összeírást is kezdeményezett.

Amúgy az is egy érdekes kitérő, hogy a kis Jézus szobrát sokáig öltöztették az emberek. Adventben és nagyböjtkor lilába illetve húsvétkor és karácsonykor fehérbe. Ez a szokás nem volt egyedi Európában, bár jelentősége kissé értelmezhetetlen. A kis Jézus öltözékeiből több példány is fenmaradt mint a mai napig.

Megfigyelhető szokás az is, hogy a zarándokok Máriához könyörgés közben megsimogatják a szobor lábát, ruhájukat, kegytárgyaikat hozzáérintik, s így térnek haza.

Induljunk Máriához

A mai kor, modern embere egyre kevésbé hisz a csodákban, főleg a gyógyulást nem tartja annak, hanem az orvosok sikerének. De van egy csoda, amelyet nem tud letagadni.

Egy csoda, amely évenként megismétlődik, egy csoda, amelynek a részese lehet bárki, aki szeretne. Ez pedig nem más, mint a Csíksomlyói búcsú.

Csíksomlyó az a hely, ahol évről-évre több százezer ember gyűl össze valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva, hogy együtt könyörögjenek népünk és az egész világ sorsáért. Majd amilyen szép csendben jöttek, úgy hazamennek és várják a következő találkozást.

Tegyük hát mi is ezt, látogassuk meg a csíksomlyói templomot. Lelki élményekben gazdag utazást kívánok mindenkinek!



Figyelem! A koronavírus járvány kitörése óta az alábbi adatok lehetséges, hogy pontatlanok, megerősítésre szorulnak.

Vigyázzon mindenki az egészségére és reméljük a legjobbakat!
Kirándulás tervező

Szentmisék rendje: Vasárnap és ünnepnapokon 8:00, 10:30, 18:00 Hétköznap 7:30 és 18:00 órától. Gyónni a kolostor folyósóján található szobákban lehet.
Élő közvetítés: youtube.com/CsiksomlyoElo
Hivatalos weboldala: csiksomlyo.ro

Adatok frissessége: 2022.03.31
Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.
A Csíksomlyói kegytemplom
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 2500
  • 1/30
  • Canon EOS 100D
A Csíksomlyói kegytemplom
A csíksomlyói búcsú egyik fontos állomása
  • ƒ/4
  • 29 mm
  • 1250
  • 1/40
  • Canon EOS 100D

A csíksomlyói búcsú egyik fontos állomása

A csíksomlyói kegytemplom egyik mellékoltára
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 4000
  • 1/30
  • Canon EOS 100D

A csíksomlyói kegytemplom egyik mellékoltára

Napba öltözött Asszony, avagy a csíksomlyói Mária-szobor
  • ƒ/5.6
  • 135 mm
  • 6400
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

Napba öltözött Asszony, avagy a csíksomlyói Mária-szobor

A csíksomlyói kegytemplom orgonája
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 1600
  • 1/30
  • Canon EOS 100D

A csíksomlyói kegytemplom orgonája

A csíksomlyói kegytemplom egyik díszitett ablaka
  • ƒ/4
  • 29 mm
  • 320
  • 1/40
  • Canon EOS 100D

A csíksomlyói kegytemplom egyik díszitett ablaka

Önkiszolgáló könyvvásár
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 2000
  • 1/40
  • Canon EOS 100D

Önkiszolgáló könyvvásár

A barokk stílusú templomot Schmidt Konstantin építész tervezte
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/4000
  • Canon EOS 100D

A barokk stílusú templomot Schmidt Konstantin építész tervezte

Csíksomlyói Nepomuki Szent János-kápolna
  • ƒ/3.5
  • 18 mm
  • 100
  • 1/1000
  • Canon EOS 100D

Csíksomlyói Nepomuki Szent János-kápolna

Látnivalók a Csíksomlyói kegytemplom környékén:

CsíkszeredaCsíkszereda +4.5 km
A madéfalvi Siculicidium EmlékműA madéfalvi Siculicidium Emlékmű +7.3 km
A Tolvajos-tetőA Tolvajos-tető +14.2 km
SkiGyimesSkiGyimes +18.6 km
A Csíkszenttamási CsonkatoronyA Csíkszenttamási Csonkatorony +21.0 km
Márton Áron Múzeum és ZarándokközpontMárton Áron Múzeum és Zarándokközpont +22.7 km
Sólyom-kő túraSólyom-kő túra +25.6 km
Apor bástyaApor bástya +26.0 km
A Szent Anna-tóA Szent Anna-tó +28.4 km
Az Ezeréves határAz Ezeréves határ +29.3 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás a Csíksomlyói kegytemplom közelében:

17.41 ℃ fok

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.