Az Ezeréves határ


Gyimesbükk

Háromszorosan is fontos helyszínnel zártuk az idén nyár végi körutunkat. Az Ezeréves határ, a 30-as vasúti őrház olyan hely, ahova mindenki szívesen zarándokol el legalább egyszer életében.

Na de miért volt ilyen fontos, hogy eljussunk mi is erre a helyre?

Először is önök miatt! Annyiszor bátorítanak engem a Facebook oldalamon, hogy menjek és fotózzak minél többet, mert önök közül sokan nem tudnak a jelenlegi helyzet miatt utazni, hogy már jó ideje tervben volt, hogy önök helyett, önökért is megteszem az utat.

Másodszor azért, mert idén eddig nem volt lehetőségem találkozni a Budapesten élő húgommal és párjával, és most először, végre hazajöhettek. Szóval ezen a napon, ezen a helyszínen, idén először találkoztam a húgommal.

Harmad sorban, de talán, ami a legfontosabb, hogy együtt kirándulhattam a nemrég született keresztfiam szüleivel is. És, hogy egy nagyon híres regény címét idézzem, sok tennivalónk van még, mire a fák megnőnek. Nekik is szülőként, nekem is keresztapaként.

Így a közös kirándulás erőt adott, hogy én is jókedvvel, erővel telve végezzem a rám mérteket, és remélem hasonlóképpen jól érezte magát mindenki, aki velem kirándult ezen a napon.

De ha a személyes meghatódottságomat félre is tesszük, akkor is időszerű volt a látogatás, hisz tudni kell, hogy sem a járványok, sem a karantén nem új keletű fogalom, és egy olyan helyre kirándultunk el, ahol az emberek 42 napig voltak bezárva csak azért, hogy kiderüljön róluk, hogy betegek-e vagy sem.

Izgalmasan hangzik? Akkor tartsanak velem Gyimesbükkre!



A 30-as Őrház az Ezeréves határon

Úgy tartják, hogy Albert Einstein egyik mondása a következő: nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, mint amivel csináltuk őket.

Szép és igaz gondolat, és egy percre se akarom megkérdőjelezni Einstein nagyságát, csak az a helyzet, hogy ezt minden egyes magyar ember tudja.

Még akkor is tudja, ha nem tudja, hogy tudja!

Hisz ezer éve, hogy minden népmesénk úgy kezdődik, hogy a bánatos legény, a legkisebb királyfi, bárki akinek nyomja valami a szívet, valami probléma, amelyet nem tud megoldani, az mit csinál? Elindul és megy-megy az óperenciás tengeren is túl, az üveghegyeken is túl, egészen el a világ végéig, s ott próbál válaszokra találni a saját bajaira.

Hát ha a világ végéig nem is tudunk, de az egykori magyar világ legkeletibb sarkáig mégiscsak elkívánkozik az ember lelke.

Ide pedig Csíkszeredából észak, észak-keletre kell elindulni, elhaladni Csíkszépvíz mellett, annak szépséges víztározója mellett, majd kicsit felkaptatni a hegyekbe.

Gyimesbükk mindössze 44 km-re van Csíkszeredától, és ha az időjárás nem nehezíti az utat, akkor elég jó úton lehet eljutni az Ezeréves határig.

Itt található meg a 30-as vasúti őrház, az Ezeréves határ legfontosabb szimbóluma, amely a román-magyar állam közti szerződés alapján létrejött, Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként épült 1896-1897 között.

Ez volt a legkeletibb ilyen őrháza az egykori MÁV-nak, azaz a Magyar Királyi Államvasútnak.

1920 után a CFR használta, majd 1940-től ismét a MÁV, illetve a Honvédség. Ekkor épült az épület pincéjében a bunker, illetve tankok ellen számos betonakadályt telepítettek. Ezen védelmi megerősítésre szükség is volt, mert 1944-ben súlyos harcok szintterévé vált a környék. A betonakadályok közül egy most is ott látható az őrház előtt.

A háború utáni időkben megint a CFR használta, egészen 2000-ig, majd 3 évig várta, hogy történjék vele is valami. 2003-ban pedig Deáky András gyimesbükki lakós vásárolja meg, hogy megtegye az első lépést a felújítás felé.

Az ügy mellett nagyon sok ember és szervezet állt ki, így a megújult épületet 2008 Pünkösd vasárnapján adták át, amelyben vasúttörténeti kiállítás található.

Sajnos jelenleg zárva van a kialakult helyzet miatt, így nem tudtuk megtekinteni. Cserébe ajánlom szíves figyelmükbe a következő videót: Gyimesbükk harcosa – Interjú Deáky Andrással 2017.

Közben induljunk tovább a következő úti célunkhoz, amelytől szó szerint csak egy vasút szélességnyi távolság választ el, és a vasúti híd alatt átkelve lehet megközelíteni. Ez mindössze azért fontos megemlíteni, mert elsőre nem egyértelmű és mindenki a tilos helyen próbál átkelni.

Szóval irány a vár!



A Rákóczi-vár

A 30-as őrház felett, egy kis magaslaton áll a Rákóczi-vár.

Azaz állt egykor, mert manapság csak a romjai közt sétálhatunk, és reménykedhetünk, hogy egyszer újra felépül. Akarat rá nagy van, de akadály is elég sok. Meglátjuk, hogy ki nyeri majd a mérkőzést. De addig is…

Úgy tartják, hogy a várat Bethlen Gábor építette 1626 körül. Legfőbb szerepe a határ ellenőrzése volt. Az itt futó kereskedelmi út vámforgalmának ellenőrzése, a beszedett pénz megőrzése.

A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíti a várat, így ragad rá a Rákóczi-vár név.

Maga a vár nem volt nagy, mindössze pár toronyépületből és egy várfalból állott. A várba egy meredek lépcsősoron lehetett feljutni.

Azt tartja a mondás, hogy ha a székely embert valamire rá akarjuk venni, amelyet másképp nem szeretne megtenni, akkor annyit kell mondani, hogy úgy sem mered, és ő csak azért is megteszi.

Talán ilyen alapon történhetett meg az az esemény, miszerint 1789-ben Lacz András, csíkszentgyörgyi lovas katona, lovával felkaptatott a lépcsősoron, majd vissza is jött. Ez óriási, ember és ló közötti összhangról tett tanúbizonyságot, hisz egyetlen botlás is végzetes lehetett volna mindkettejük számára.

Azt azért még tudni kell erről a 231 éves kaszkadőr jelentről, hogy nem a mostani lépcsőn történt. Ugyanis a vasút építése során 15 métert le kellett csippenteni a domb aljából, és ekkor úgy döntöttek, hogy új lépcsőt építenek a régi helyére. Mi pedig ezen a 95 fokos Rákóczi-lépcsőn sétálhatunk fel a vár helyére.

Ha pedig sikerül egy kicsit kifújni magunkat a lihegés után, akkor csodás látvány tárul elénk: a dombokkal teli táj házakkal és fenyőfákkal van tűzdelve, a völgyben házak, a Tatros-folyó és persze a vasút.

Szemünk csakhamar a szemközti domboldalon akad meg. Mai kirándulásunk harmadik és egyben legérdekesebb helyszínén.

Ezért hát tegyük meg lefelé is a 95 lépcsőfokot és sétáljunk át a másik oldalra.

A Gyimesi vesztegzár

Elérkeztünk a mai utunk legérdekesebb és legelgondolkodtatóbb állomásához, a Gyimesi Kontumác-hoz. De mi fán termő dolog ez a németül Contumaz Stationen nevű valami?

Időszámításunk szerint 541-542 óta tudjuk, hogy kelet felől járványok érkeznek Európába. Az emberekre legjobban veszélyes járvány pedig a fekete himlő, fekete halál azaz egyszerű nevén a pestis volt.

A pestis járvány utolsó nagy hulláma Erdélyben 1717-1719 közöttre datálható. Ebbe körülbelül a lakosság 40%-a halt bele. Elképzelhetetlenül nagy szám!

Ekkor születik meg a döntés a bécsi udvarban, hogy a Habsburg Birodalom 1900 km hosszú határvonalán egészségügy vesztegzárakat építenek. A Gyimesi vesztegzár 1730-1740 között épült.



De mit is jelentett a vesztegzár a gyakorlatban?

Mindenki, aki át akarta lépni a birodalom határait, kötelező módon karanténba kellett vonuljon, hogy kiderüljön róla, hogy egészséges-e. Normál esetben 21 napig kellett itt vesztegelni, pestis-gyanús körülmények esetén 28 napig, és pestises időkben 42 napig.

Ezt a több, mint egy hónapos időt arra is fel lehetett használni, hogy ki-ki maga döntse el azt, hogy ő hányadán áll Istennel.

Ugyanis 1782-ben építenek egy római katolikus kápolnát is, amelyet gyakran látogattak az emberek, és amely mind a mai napig látogatható.

Érdekes dolog, de az ember ösztönösen nyomott szeretne hagyni maga után, és gyakran vésték a falakba, hogy ki, s mikor jött vissza a birodalom határain kívülről.

Ilyen felirat pl.: „Én Efiab Mánya Márton ültem karentát 10 napot első ülésem volt. Ao. 1819 Die 26”.

Erről most pont a Parajdi Sóbánya jut eszembe, ott is mindenki, amíg várja a buszt, felírja a nevét valahova. Vagy egy fokkal elegánsabb kivitelezés, a Székelyvarsági kilátó, ahol kőből rakja ki mindenki a nevét.

A Gyimesbükki kápolna viszont ma műemlék, és bízunk benne, hogy sokáig fog állni és emléket állítani a vesztegzárnak, amelyet oka fogyatkoztán az 1800-as évek végén számoltak fel.

Hát ennyi fért a mai részbe, azt hiszem, van min elmélkedni.

És ha már a legkeletibb határponton vagyunk, akkor legközelebb nyugatra fogunk kirándulni. Vagy északra! Vagy délre! Kiderül, ha velem tartanak!

Vigyázzunk magunkra, kiránduljunk okosan!


Figyelem! A koronavírus miatti óvintézkedések megyénként, esetenként településekként változnak.

A jelenlegi időszakban az alábbi adatok lehetséges, hogy pontatlanok, megerősítésre szorulnak.

Vigyázzon mindenki az egészségére és reméljük a legjobbakat!
Kirándulás tervező

Vasúttörténeti kiállítás nyitvatartási program: 10:00-17:00 (jelenleg zárva)
Rákóczi-vár nyitvatartási program: 00:00-24:00
Belépő: nincs
Belépőjegy ára: 0 lej
Megközelítése: saját autó + lépcsőzés
Parkolás: ingyenes
Mozgássérülteknek megközelíthető: igen, csak az Őrház

Adatok frissessége: 2020.09.18


Gyakori kérdések

Mi az Ezeréves határ?
Az egykori Magyar birodalom, majd a Habsburg birodalom határa. Illetve Erdélyben értendő a határ legkeletibb pontjára, amely az erdélyi Gyimesekben található.

Mi a Gyimesi vesztegzár?
A Gyimesi vesztegzár, avagy a Gyimesi Kontumác, egy olyan hely volt, ahol az embereket 42 napig is elkülöníthették, nehogy betegséget hurcoljanak be a birodalomba.

Hogyan lehet eljutni az Ezeréves határra?
A Budapesttől 750 km.-re fekvő Gyimesbükkre saját autóval is el lehet jutni. Télen, illetve rossz időjárás esetén számítani lehet kisebb fennakadásokra.

Szállás az Ezeréves határ körül



Hotel, panzió, kulcsosház, találja meg az önnek legmegfelelőbbet ide kattintva!
Sokkal több felvételt láthat erről a helyről a Facebook illetve az Instagram oldalamon.

Célom, hogy mások is szépnek lássák a mi vidékünket. Ha támogatni szeretne ebben, kérem ossza meg ezt a bejegyzést az alábbi gombok segítségével.
A 30-as Őrház az Ezeréves határon
  • ƒ/11
  • 24 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D
A 30-as Őrház az Ezeréves határon
Az Ezeréves határ Erdély fontos zarándokhelye
  • ƒ/11
  • 18 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D

Az Ezeréves határ Erdély fontos zarándokhelye

Európai szajkó (Garrulus glandarius)
  • ƒ/9
  • 22 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

Kilátás az Ezeréves határon húzodó Rákóczi-várból

Gyimesi táj
  • ƒ/8
  • 50 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

Gyimesi táj

A Rákóczi-vár romja az Ezeréves határon
  • ƒ/9
  • 18 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

A Rákóczi-vár romja az Ezeréves határon

A Kontumáci Kápolna, Gyimesbükk
  • ƒ/5.6
  • 135 mm
  • 100
  • 1/200
  • Canon EOS 100D

A Kontumáci Kápolna, Gyimesbükk

Régen ilyen vonat robogott Gyimesbükkön át
  • ƒ/9
  • 20 mm
  • 100
  • 1/80
  • Canon EOS 100D

Régen ilyen vonat robogott Gyimesbükkön át

A Gyimesi vesztegzár
  • ƒ/10
  • 18 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

A Gyimesi vesztegzár

Másik nevén a Gyimesi Kontumác
  • ƒ/10
  • 18 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Másik nevén a Gyimesi Kontumác

Cum Deo pro Patria et Libertate
  • ƒ/10
  • 18 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Cum Deo pro Patria et Libertate

Emléktáblák sora
  • ƒ/10
  • 18 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Emléktáblák sora

Az emlékezés szalagjai
  • ƒ/4.5
  • 22 mm
  • 100
  • 1/160
  • Canon EOS 100D

Az emlékezés szalagjai

A II. világháború hősi halottjai
  • ƒ/11
  • 18 mm
  • 100
  • 1/125
  • Canon EOS 100D

A II. világháború hősi halottjai

Gyimesbükk, 1000 éves határ
  • ƒ/9
  • 18 mm
  • 100
  • 1/100
  • Canon EOS 100D

Gyimesbükk, 1000 éves határ

Látnivalók az Ezeréves határ környékén:

SkiGyimesSkiGyimes +12.5 km
A Csíkszenttamási CsonkatoronyA Csíkszenttamási Csonkatorony +26.0 km
CsíkszeredaCsíkszereda +33.8 km

A fenti távolságok légvonalban vannak mérve, a valós távolság akár ennek a duplája is lehet. A tényleges közúti távolságokért kérem használja a kedvenc navigációs szoftverét.



Aktuális időjárás az Ezeréves határ közelében:

5.93 ℃ fok

Gyorskereső



Ha te is szereted az erdélyi képek nézegetését, érdekelnek az erdélyi látnivalók, vagy ha úgy érzed, hogy egyeznek a törekvéseink, használd te is a #Térjhazavándor hashtaget, hogy egymásra találjunk az online térben.